Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

A közigazgatási bíróság hatásköre. 403. Rendes bíróság és 109 közigazgatási katóság 'hatásköre büntető ügyekben. 409—411. annak tartama alatt a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést tett. A honvédelemről szóló 1939. évi II. t.-c. 235. §-ában foglalt felhatal­mazás alapján kibocsátott 10.400/eln. 10—1940. H. M. számú rendelettel hatályba léptetett és az idézett törvény végrehajtására vonatkozó Utasítás III. Rész 4. Cím 49. §-ának 2. és 3. bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „A nemtényleges viszonybeli személy katonai büntetőbíráskodás és katonai fegyelmi fenyítő hatalom alá tartozik attól a naptól fogva, ame­lyen tényleges szolgálatát — ideértve a fegyver- (szolgálati) rendkívüli gyakorlatot, mozgósítást (hadiállományra való kiegészítést) is — megkezd­te, illetve tényleges szolgálatát — annak folytatása céljából —• újból meg­kezdte (bemutatták), addig az időpontig, amikor a nemtényleges viszony­ba visszahelyezték vagy netán a tényleges szolgálat alatt a honvédség kötelékéből elbocsátották, legénységi egyén pedig azonfelül mind katonai igazolási okmányait megkapta, mind katonai egyenruháját levetette. A katonai büntetőbíráskodás az ezt megalapító viszony megszűntével az ennek tartama alatt elkövetett közönséges bűncselekményekre nézve is véget ér, ha a tényvázlat megszerkesztésérc hivatott parancsnokság vagy a helyi katonai hatóság, az illetékes parancsnok vagy az illetékes katonai bíróság e viszony megszűnte előtt nem tett a bűnvádi eljárás előkészíté­sére vagy megindítására intézkedést". A tényleges katonai szolgálatban álló személy által elkövetett közön­séges bűncselekmény elbírálása a ténylegességi viszony megszűnte után, tehát csak akkor tartozik katonai büntetőbíráskodás alá, ha az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására még a tényleges katonai szolgálat alatt intézkedést tett. Az iratokból megállapítható tényállás szerint H. J. a bűncselekmény elkövetése időpontjában, 1939. évi október hó 19. napján tényleges szolgá­latot teljesített. Tényleges szolgálata — tartós szabadságolásával — 1939. évi november hó 20. napján szűnt meg. Az ellene beadott feljelentés alap­ján a m. kir. debreceni VI. honvéd hadtest parancsnok, mint illetékes pa­rancsnok, 1939. évi október hó 31. napján előzetes megállapítások eszköz­lését rendelte el. E tényállás szerint a Kbp. 16. §-ának 1. bekezdésében és az Utasítás 49. §-ának 3. bekezdésében említett katonai hatóság a tényleges katonai szolgálat alatt elkövetett bűncselekmény miatt még a ténylegességi viszony megszűnte előtt a bűnvádi eljárás előkészítésére intézkedést tett. Erre tekintettel pedig a katonai büntetőbíráskodás hatálya — noha a tényleges viszony megszűnt — továbbra is fennáll. Következőleg H. J. által elkövetett szóbanforgó közönséges bűncselek­mény elbírálására — ámbár a nevezett tényleges katonai szolgálata 1939. évi november hó 20. napján megszűnt — a fent kifejtettek értelmében a honvéd bíróság hivatott. (1940. aug. 7. — 1940. Hb. 48.) 411. 1914:X1V. t.-c. 24., 31. §§., 4950/1938. M. E. sz. r. 6. §. 2. bek. A bejelentés tudomásulvétele előtti lapindítással

Next

/
Oldalképek
Tartalom