Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

100 Hatásköri bíróság határozatai. Ezt o hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási ha tcság hatáskörének megá'iapításával szüntette meg a következő okokból. Előrebocsátja ,a Hatásköri Bíróság, hogy a 7720/1939. M. E. számú rendelet 66. §-a alapján kiállított bizonyítvány tartalma csak e szakasz 1. bekezdésében megjelölt körülmények igazolására szolgál. Nyilvánvaló ez elsősorban az idézett rendeletnek abból a rendelkezéséből, hogy a bizo­nyítvány „az előző bekezdésben megjelölt körülmények igazolására szol­gál". Másodsorban az 1939. évi IV. t.-c. 2. §-ában foglalt abból a rendel­kezésből, hogy „amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik, rendelkezéseit nem lehet alkalmazni ", továbbá a 7720/1939. M. E. számú rendelet 66. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy „a törvény 2. ?­ában foglalt mentesség kiterjed arra a személyre is". Az idézett törvény — illetőleg rendelethelynek ezek a rendelkezései ugyanis anyagi jogszabá­lyok, melyeket mindig az a hatóság hivatott és köteles alkalmazni, amely hatóságnak törvény szabta hatásköréhez tartozik a felmerülő, az 1939. évi IV. törvénycikknek ezekkel a rendelkezéseivel kapcsolatban álló, egyes kérdések eldöntése. Az 1939. évi IV. t.-c. 2. §-ában biztosított mentesség tehát a 7720/1939. M. E. számú rendelet 66. §-ának 1. bekezdé­sében foglalt körülmények megállapítása esetén ezeknek a körülmények­nek törvényszerű következménye. A 7720/1939. M. E. számú rendelet 66. §-a alapján kiállított bizonyít­vány azt igazolja, hogy bizonyos személy az országhoz visszacsatolt terü­leteken az elszakítás ideje alatt a magyarsághoz hű magatartása miatt szabadságát vagy testi épségét kockáztatta vagy hosszabb tartamú szabad­ságvesztést vagy testi bántalmazást szenvedett, felesége, gyermekei és özvegye tekintetében pedig, hogy az utóbbiak magatartása az elszakítás ideje alatt a magyarság iránti hűség szempontjából kifogástalan volt. Az ilyen bizonyítvány tartalma nem kizárólag tények megállapítását és igazolását foglalja magában, hanem ezeken túlmenően olyan körülmé­nyek (magyarsághoz hű magatartás) fennforgásának bizonyítását, amelye­ket nem lehet kizárólag szabályok alapján, egyszerű fizikai érzékléssel megállapítani. Ezeknek a körülményeknek fenn vagy fenn nem forgását az. arra hivatott a rendelkezésre álló adatok belátása szerinti értékelése és szabad mérlegelése alapján állapíthatja csak meg. Következőleg az arra hivatott az ilyen körülmények megállapítására egyáltalán nem köte­lezhető, tehát nem kötelezhető ilyen megállapítást tartalmazó bizonyít­ván kiadására sem. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre az 1896. évi XXVI t.-c. 16. §-a értelmében csupán a törvényben vagy e szakaszban foglalt rendelke­zéseknek megfelelő törvényes jogszabályokban kifejezetten felsorolt köz­igazgatási jogvitákra terjed ki. Az idézett törvény 19. §-a értelmében pe­dig a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörét a jog- és törvényhasonla­tosság elvének alkalmazásával kiterjeszteni nem lehet. Ezekre a rendelkezésekre tekintettel a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításánál az alapul szolgáló jogszabályok szorosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom