Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásk. polg. ügyekben — 83 Cselédügyek. 377—379. — Gazd. munkaszerződések. 380—381. Hb. Gépésznek — a gépészmérnököktől eltekintve — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint csak azt lehet tekinteni, aki elvégezte a felsőipariskola gépészi osztályát vagy aki géplakatostanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazokat, akik habár megfelelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek. Mindezek vgyanis ellentétben a gépfűtőkkel és gépkezelőkkel a gépeket nemcsak szakszerűen kezelni, hanem azokat karbantartani, szakszerűen szétszedni, összerakni és megjavítani is tudják és tanulják. (1929. Hb. 52., 1932. Hb. 45.. 1934. Hb. 49.. 1935. Hb. 20., 51., 1937. Hb. 70., 1938. Hb. 71.). (1940. nov. 11. — 1940. Hb. 47.) Gazdasági munkaszerződések. 380. 1907: XLV. t.-c. 63. §., 1898: II. t.-c. 73. §. Az 1907. évi XLV. t.-c. 63. §-a értelmében a gazda és gazdasági cseléd között a szolgálati szerződéses viszonyból keletkezett kárkövetelések, az 1898. évi II. t.-c. 73. §-a értelmében pedig a munkaadó és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyból származó kártérítési igények feletti döntés — figyelemmel az 1933. évi V. t.-c. 12. §-ára — amennyiben a kárkövetelés 100 pengőt meghalad, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A panaszban és keresetben foglalt egyező tényelöadás szerint.... igényét ama jogcímen érvényesítette úgy a közigazgatási hatóság, mint a rendes bíróság előtt, hogy munkaadója elmulasztotta őt az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél bejelenteni. Ezért betegsége tartamára segélyt nem kapván megilleti őt munkaképtelensége idejére az •eire az időre esedékes javadalmazása. A pestvidéki kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság ítéletének indokolásában maga is kimondotta. hogy igényét munkaadójának arra a mulasztására .alapította, hogy az őt az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél nem jelentette be. Az ilyen jogcímen, ekként érvényesített igény a helyes jogi értelmezés szerint valóságos kárkövetelés, mert a munkaadónak jogellenes cselekményére (mulasztására) van alapítva és az igény — jogos volta esetén — a ténylegesen felmerült vagyoni hátrány (kár) igazolásától függ. (1940. dec. 16. — 1940. Hb. 55.) 381. 1898: II. t.-c. Az, aki nem cselédi minőségben gazdasági munka teljesítésére szerződik, az 1898. évi II. t.-c. értelmében gazdasági munkás vagy gazdasági napszámos és ebből a jogviszonyból folyó vitás ügyei elbírálásánál az 1898. évi II. t.-c. rendelkezései az irányadók. 6