Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

84 Hatásköri bíróság határozatai. Hb. Az idézett törvénycikk ÍZ. és 73. §-ainak egybevetett értelme szerint a gazdasági munkás bérkövetelése elbírálására a közigazgatási hatóság csak akkor hivatott, ha a munkás és a munkaadó között létesült munkaszerződés a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával jött létre. A gazdasági napszámossal kötött szerződésből — amely az 1898. évi II. t.-c. szerint alakszerűséghez kötve nincs — származó igények pedig az említett törvénycikk 46. §-ának 2. bekezdése értelmében csak akkor érvényesíthetők a közigazgatási hatóság előtt, ha a gazdasági napszámos a törvény 1. §-ában megkívánt munkásigazolvánnyal rendelkezett. (1940. okt. 7. — 1940. Hb. 41.) 382. 1898; II. t.-c. 6. §. 2. bek. 1898. évi II. t.-c.-ben foglalt alakszerűségek megtartása mellett kötött munkaszerződésekből eredő és azokon alapuló, a munkaszerződésekbe felvett és vitássá vált igények érvényesítése közigazgatási útra tartozik. Ha nem a munkaszerződésben megállapított igényérvényesítéséről, hanem a munkaszerződésbe fel nem vett, azt meghaladó, a munkaadó képviselőjének külön ígéretére alapított követelés érvényesítéséről van szó, úgy annak elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1940. nov. 11. — 1940. Hb. 53.) 383. 1898: II. t.-c. 8. §. A törvényes alakszerűségeket nélkülöző gazdasági munkaszerződésekből eredő igények elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1940. okt. 7. — 1940. Hb. 35.) 384. 1898: II. t.-c. 8., 72., 73. §§. E §-ok egybevetett értelme alapján a törvényben megkívánt alakszerűségek megtartásával kötött szerződéses viszonyból származó vitás kérdések elbírálása, ideértve — figyelemmel az 1933. évi V. t.-c. 12. §-ára— az egyénenkint 100 pengőt meg nem haladó kártérítési követeléseket is, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Hb. Az irányadó tényállás szerint F. J. és társai nem cselédi minőségben mezőgazdasági munka teljesítésére szerződtek. A közös munkaszerződést az 1898. évi II. t.-c. 8., 13. és 14. §-aiban meghatározott alakszerűségek megtartása mellett kötötték meg. A munkaszerződést ugyanis — miként ez a szerződésre rávezetett záradékból kitűnik — a községi jegyző, az elöljáróság egy tagja jelenlétében a felek előtt felolvasta, azoknak anyanyelvükön megmagyarázta és a munkavállalókat a szerződés következményeire figyelmeztette. A felek a szerződést a községi jegyző és az elől járósági tag előtt írták alá és ennek megtörténtét — a záradékban — a községi jegyző, valamint az elöljáróság tagja aláírásukkal igazolták. A munkaadó (gazda) ilyen a törvényben megkívánt alakszerűségek megtartásával megkötött szerződéses viszonyból folyóan támasztott követelést. Követelése a helyes jogi minősítés szerint kárköve-