Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Okirati illeték. 262—269. — 83 módosító és kiegészítő 68.200/1927. P. M. számú rendelet 12. §-ában és a 2.030/1932. M. E. számú rendelet 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és 13.000 P alapulvételével járó 234 P illetéket azon az alapon követelik a panaszos betéti társaságtól, hogy az eredeti társasági szerződésben kikötött 15.000 P vagyonbetétet, ami után az illetéket külön kiszabták, az 1936. évben további 13.000 P-vel felemelte. Az 1920. évi XXIV. tc. 13. §-a nem tartalmaz ugyan kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy a már fennálló betéti társaság vagyonbetétének időközi felemelése társasági szerződési illeték alá esik; azonban az idézett törvényszakasznak különösen pedig a 2. pontnak abból a rendelkezéséből, hogy a társasági szerződésben kikötött vagyonbetét után jár az illeték, köveikezik, hogy nemcsak az eredeti társasági szerződésben kikötött vagyonbetét, hanem a vagyonbetétnek minden későbbi megállapodás alapján történt fel emelése is a fentebb idézett törvényes rendelkezésekben meghatározott illeték alá esik. De következik ez az illetékszabályoknak az ügyletújításról szóló 52. §. b) pontjában foglalt abból az általános szabályból is, hogy az olyan meg állapodások után, amelyekkel a szerződő felek harmadik személy hozzá jötte nélkül a szerződést akképen változtatják meg, hogy a követelés főtárgya helyett más tárgy köttetik ki, az az illeték fizetendő, amely az újítás által megváltoztatott jogügylettől a fennálló szabályok szerint jár. Ezek szerint tehát az új szerződésnek tekintendő megállapodással felemelt vagyonbetét után járó illetéket helyesen követelik a panaszostól, miért is az annak jogossága ellen felhozott panaszbeli kifogást figyelembe venni nem lehetett. Minthogy azonban az idézett törvényszakasz 8. pont ának második bekezdése szerint az első bekezdésben említett bejelentések elmulasztása ugyanolyan büntetés alá esik, mint a szerződés bemutatásának elmulasztása, amely esetben az illetékszabályok 124. §-ának a) pontja, illetőleg 129. §-ának értelmében bírságnak van helye: a felemelt illeték helyeit a 129. §. a) pontjában meghatározott és az illeték összegével egyenlő bírságot kellett alkalmazni. (14.588/1938. P. sz. — 2013. E. H. — Pod. 1939. évi 3. f. 71.) 269. 111. szab. 1. §. c) 3. p. — I. Ha az egyik kereskedő által vezetett kereskedelmi könyv egy másik kereskedő birtokába kerül, aki azt saját üzlete eseményeinek a feljegyzésére használja, a kincstár — a korábbi birtokos által fel nem használt könyvívek térfogatának alapulvételével — törvényesen követei illetéket. — II. A kereskedelmi könyv után lerótt illeték visszatérítésének csak abban az esetben lehet helye, ha a könyvbe még egyetlen bejegyzés sem történt. Kb. Az illetéket az után a kereskedelmi könyv után követelik, amelvet korábban egy azóta megszűnt cég vezetett az üzletéről, s amelyet a panaszos megvett s azt saját üzletéről továbbvezette A panaszos azt vitatja, hogy G*