Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

82 — Pénzügyi jog. — 262. 111. díjj. 74. tét. — Árverési ügyben beadott illeték­köteles kérvényhez a bírói letétbe történt lefizetést igazoló, mellékletként csatolt — az illeték-díjjegyzék 74. tételében fel­sorolt illetékmentes mellékletek közé nem tartozó — postata­karékpénztári eismervény után az iÍL szab. 8. §-a értelmében mellékleti illeték jár. (Kb. 13.676/1936. P. sz. — M. K LVII. évf. 38.) 263. 111. díjj. 78. tét. — Ha az illetékkötelezettség keletke­zése idején sem a szolgáltatás, sem a viszontszolgáltatás értéke meg nem határozható, az okirat az ill. díjj. 78. tételének B) pontja alapján csak állandó összegű illeték alá esik. (18.042 / 1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 36.) 264. 111. díjj. 78. tét. — Ingókra vonatkozó vételi jog meg­szerzése után az illetékdíjjegyzék 78. tételének I. A. n. pontja alapján 1 százalékos okirati illeték jár. (Kb. 21.070/1931. P. sz. és Kb. 13.433/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 27—28.) 265. 111. díjj 78 tét. n) p. — Az a szerződés, amellyel a község a tulajdonában levő villamosmű berendezéseinek fenn­tartását és üzemben tartását (meghatározott időre meghatáro­zott összegért) átruházza s amelyben az átruházó a vállalkozók­nak kizárólagos jogot biztosít arra, hogy a községet erre az időre villamos árammal ellássa úgy, hogy a kikötött ellenszol­gáltatás ennek a jognak az ellenértékét is magában foglalja, nem bérlet, nem ingó vétel, hanem az illeték-díjjegyzék 78. téte­lének n) pontja alá eső „egyéb jogügylet". (Kb. 1937/1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 40.) 266. 111. díjj. 79. tét. e) p. — A meghatározott célra illeték­mentesen felhasznált okirat feltételes illetékmentessége már azáltal is megszűnik, hogy az okirat felhasználója az okiratot elvonja attól a céltól, amelyre azt illetékmentesen használhatta. (Kb. 14.047/1938. P. sz. — 2012. E. H. — Pod. 1939. évi 3. f. 69.) 267. 111. szab. 54. §. — A váltóhitelbiztosítéki okirat állan­dó összegű illetékének lerovása az okiratban foglalt kezességi nyilatkozat illetéke követelésének mellőzésére nem jogalap, mert az illetékszabályok 54. §-a csak a jogügyleti illeték kétsze­res követelésének kiküszöbölését célozta. (Kb. 12.600/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 36.) 268. 111. díjj. 89. tét. 1. p. — A már fennálló betéti társa­ság vagyonbetétének felemelése is társasági szerződési illeték alá esik. Az illetékdíjjegyzék 89. tételének I. pontjában foglalt szabályok helyébe lépett 1920. évi XXIV. ír. 13. §-ának 2. pontjában. illetőleg az azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom