Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Palgári eljárásjog. — leendő kivizsgálására és annak eredményéhez képésl újabb batároxal hoza­talra utasította. (1940. ápr. 30. — Pk. VI. 1066/194JO.) V ö.: Gr. XXVI. 1228., XXY1I. 1181., XXIX. 1319., XXX. 1410.. XXXI. 1190. sorsz. hal. 1189. ür. 82., 93. §. (1874:XXXIV. tc. 42., 57. $.). — .Per tárgya egy részének lekötése ügyvédi jutalomdíjként. — Ügy­védi képviselet megvonása. — Jutalomdíj aránylagos mérsék­lése. — I. Az 1874:XXXIV. tc. 57. ^-ának értelmezése körül utóbb állandósult bírói gyakorlat szerint az ügyvéd képvisele­tére bízott ügy tárgyából valamely hányadrésznek az ügyvéd jutalomdíjául lekötése nem egyértelmű a per tárgyának az ügyvéd által való magához váltásával, miért is ennek az 57. §-nak a per tárgya egészbeni magához váltását tilalmazó és az ilyen megállapodást semmisnek nyilvánító rendelkezése alá nem esik. — II. Az 1874:XXXIV. tc. 42. t^-ában biztosított azt a jogot, hogy a fél az ügyvédtől a képviseletet előleges fel­mondás nélkül bármikor elvonhatja, az állandó bírói gyakorlat akként értelmezi, hogy ebben a megbízó a kikötött j utalom díj megfizetésének a terhével sincs korlátozva. — III. Az ügyvédi megbízási jogviszonynak a kikötött jutalomdíj ellenében elvég­zendő volt munka kifejtése előtt történt megszűnése esetében a kikötött jutalomdíj aránylagos mérséklésének, amennyiben pedig a már kifejtett és a különben még elvégzendő volt mun­ka aránya meg nsm határozható, a kikötött jutalomdíj keretén belül a költségjegyzék alapján való díjazásnak van helye. K. A m. kir. Kúria az ügy érdeméi illetően előrebocsátja, hogy a peri a fellebbezési bíróságnak és a peresfeleknek ebben a tekintetben egyező állás­pontjától eltérőiét; az ügyvédi rendtartásnak nem az 10.'57. évi IV. Ic.-be (Ü. R.), hanem az 1874. évi XXXIV. tc.-be (Rr.) foglalt szabályai alapján bírálta el. meri mini a díjlevélbeli kikötés, mind pedig a felperes képvisele­téről való lemondás az Ü. R. hatályba lépése előtt, vagyis még a Rr. hatály­ban léte alatt történi, aminek folytán a fellebbezési bíróság által felhívott I H. 164. §~a helyesen értelmezett rendelkezése szerint a peresfelek jogviszo­nyára még a korábbi jogszabályok (Rr.) nyernek alkalmazást. i. . . Mint a fejben I. a. . . .1 Ezek szerint az alperes a fellebbezési bíróság ítéletét amiatt alaposan támadta, hogy a felperes által indított örökösödési per tárgya meghatározott hányadának ügyvédi jutalomdíjkénl az alperes javára való kikötése és ebből lolyöan annak az alperesre történt engedményezése semmisségél az anyagi jog megsértésével állapította meg. Ezérl a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a semmisség meg­állapítására vonatkozó részéi megváltoztatta és a felperest keresetének erre irányuló részével elutasította. A fellebbezési bíróságnak azt a további ítéleti megállapítását, hogy az F/3, alalt csatolt díjlevél és az ezzel kapcsolatos engedményezési nyilatkozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom