Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

878 — Csőd jog. — igen hátrányos lehet. Ennélfogva alperesnek akkor, amikor e nagyobb szölőingatlant, az említett kivételes időszakban, a zárlat foganatosításával kivonta a végrehajtási szenvedő kezelési és hasznosítási rendelkezése alól, számolnia kellett ezekkel a kiadásokkal és hogy azokat a törvény rendelkezésénél fogva neki kell előlegeznie, minélfogva azt, hogy a szükséges pénz megvonása folytán, a zárgondnok a szőlőt teljes műveletlenül hagyja, nem engedhette meg rosszhiszeműség nélkül pusztán azért, mert a bíróság őt a törvény állal előírt kötelezettségére külön fel nem hívta. Alperesnek ez a kötelezettsége ugyan is már a törvény rendelkezésénél fogya fennállott. Eredménytelenül hivatkozik alperes arra is, hogy a végrehajtási szenvedő vagy az ingatlan tulajdonos a zárlat foganatosítás után sem volt elzárva a szőlő kezelésétől, sőt erre őket a zárgondnok egyenesen felhívta. Ugyanis (.. . mint a tejben III. a. . . .) Alperesnek az a szándékos és jogellenes magatartása tehát, hogy habár előre tisztában lehetett a szőlőnek költségekkel járó kezelésével és mégis foganatosította arra a zárlatot, anélkül, hogy a költségeket előlegezte volna, — továbbá, hogy fenntartotta a zárlatot akkor is, amikor a kezelés elmulasztásával járó hátrányokat nyilván látta, az irányadó fényállás egyéb körülményeit is figyelembe véve. megállapítja az alperes kártérítési kötelezettségét. (1939. okt. 11. — P. V. 3614/1939.) Csőd jog. 1171. Cst. 1., 73., 114—117. §§., Pp. 467. |. — Csődnyitás hatálya leltárba fel nem vett vagyon tekintetében. — Csődtöm eggondnok fellépéséig felfüggesztett perben eljárás folytatása. — I. A Cst. 1. §-a szerint a csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, amelyet ez a csődnyitás idejekor bírt és amelyhez a csőd tartama alatt jut. Olyan csődnek, amely a közadós vagyonának csak bizonyos részére terjed ki, a törvényben kijelölt eseteken kívül nem is lehet helye. A Cst. 73. §-a szerint pedig a csődeljárás kiterjed a közadósnak bárhol található ingó és a magyar állam területén levő ingatlan javaira. A Cst.-nek a tömeg leltározásáról szóló 114—117. ^-aiban sincsen olyan rendelkezés, amelyből a már idézett általános szabállyal szemben az következnék, hogy a közadósnak, bár a csődnyitás idejében már megvolt és Magyarországon végrehajtás alá vonható, de a leltárba fel nem vett vagyonára a csődnyitás joghatálya és a csődeljárás ki nem terjed. — II. Ha a bíróság nem az eljárás félbeszakadását állapi tota meg, hanem az eljárást a csődtömeggondnok fellépéséig felfüggesztette, a Pp. 465., 466., 467. és 470. faiban foglalt rendelkezések egybevetéséből kitűnik, hogy az eljárás felvételére annak a felfüggesztése esetében is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, "amelyek az eljárás félbeszakadása esetére érvényesek.