Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Zárlat. 1168—1169. — S75végrehajtás elrendelésének feltételei a Ppé. 51. §-a értelmében jelen esetben fennforognak. (1939. okt. 17. — Pk. V 4523/1939.1 Zárlat. 1168. Vht. 237. I d) pont. — Zárlat elrendelése. K. A feleknek abból az álláspontjából, hogy a S. László és Társa cég kizárólagos tulajdonjogát mindegyik fél a magáénak vitatja és a zárlatot kérő a zárlatot szenvedő birtoklását önkényesen megszerzettnek, tehát hibásnak minősíti: okszerűen következik, hogy a felek között nemcsak a cég tulajdonjoga, hanem az a kérdés is vitás, hogy a zárlatot szenvedő a cég vagyonának valódi inem hibá») birtokában van-e? A Vht. 237. §-ának dl pontjában írt birtokvita tehát lényegileg fennforog és nem állapítható meg, hogy kinek van joga bírói oltalomra. A zárlat elrendelésének ennélfogva a felhívott törvényhely alapján helye van. (1939. aug. 22. — Pksz.4210/1939.) 1169. Vht. 247. §. — Zárgondnoki számadás kellékei. — Biztosítási végrehajtás elrendelése zárgondnok ellen. — Az 1881 :LX. tc. 247. §-ának első bekezdése szerint a zárgondnok rendesen vezetett számadást tartozik beterjeszteni, vagyis olyant, amely vagyonkezelői tevékenységét minden irányban részletesen feltünteti s amely a számadás egyes tételeit ellenőr izhetés végett megfelelő támlapokkal igazolja. K. Helyes a másodbíróságnak az az álláspontja, hogy a felfolyamodó biztosítási végrehajtás elrendeléséért előterjesztett kérelmét a hivatkozott törvény 247. §-a szerint kell elbírálni. E szerint a törvényhely szerint az érdekeltek bármelyikének kérelmére el kell rendelni a zárgondnok ellen a biztosítási végrehajtást, ha a zárgondnok a kötelező számadást a bíróság által kitűzött s meg nem hosszabbítliató határidő alatt nem adja be. Ez a kellék a jelen esetben megvan, mert a másodbíróság helyes megállapítása szerint S. Ottmár zárgondnok az 1937. naptári évre a számadást a 2310/1938. tk. sz. végzésben megszabott határidő alatt nenl adta be. A zárgondnok ezt a mulasztását figyelembe vehetően utóbb sem pótolta. A kitűzött határidő letelte után másfél hónapra: 1938. június 23. napján beadott számadás ugyanis nem felel meg az 1881 :LX. tc. 247. §-ának első bekezdésében megszabott kelléknek. (... Mint a fejben ...) A zárgondnok által elkésve benyújtott számadás azonban ezeknek a kellékeknek nem felel meg — tehát a törvény által megkövetelt rendesen vezetett számadásnak nem tekinthető — nemcsak azért, mert az egyes tételeket igazoló lámlapok hiányoztak, hanem azért is, mert a számadás a terméseredményről s annak hovafordításáról nem ad kimerítő képet. Ilyen körülmények közt az elsőbíróság döntött helyesen s az 1881 :LX. tc. 247. §-ának 2. bekezdésében foglaltaknak megfelelően akkor, amikor a kért biztosítási végrehajtást elrendelte. (1939. nov. 28. — Pk. V. 4743/1939.! V. ö.: Gr. XXXI. 1156. sorsz. hat.