Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

8 7 a — Végrehajtási eljárás. — 1170. Vht. 250. §. — Zárlati költségek előlegezése végrehajtató által. — Végrehajtató felelőssége. — I. Az 1881 :LX. te. 250. §-a értelmében a végrehajtató köteles mindazokat a költségeket és kiadásokat előlegezni, amelyek a zárlat alá vett vagyon rendszerinti kezelésével felmerülnek és amelyeket a zárlatot foganatosító bíróság — a zárlat természetének megfelelően — szükségesnek lát. — II. Az 1881 :LX. tc. 250. §-ának az a rendelkezése, hogy amennyiben a végrehajtató a szükségesnek mutatkozó s a zárlati jövedelemből nem fedezhető költségeket a bíróság meghagyására, a kitűzött időben be nem szolgáltatja, a zárlat hivatalból feloldandó, — nem értelmezhető okszerűen akként, hogy a végrehajtató a törvénynek az előlegezésre kötelező rendelkezését joghátrány nélkül megsértheti mindaddig, amíg a zárlatot foganatosító bíróság e kötelezettségének teljesítésére külön is felhívja, — mert hiszen addig, amíg a bíróság ebbe a helyzetbe kerül, sok esetben s már előreláthatóan helyrehozhatatlan károk merülhetnek fel; — úgyszintén a hivatkozott rendelkezésnek az sem lehet a helyes értelme, hogy a mulasztásnak nem volna más jogkövetkezménye, minthogy a bíróság a záros határidő után; a felhívás eredménytelensége folytán, a zárlatot hivatalból köteles feloldani, — hanem ez csupán eljárási jgkövetkezmény, — és ettől független az anyagi jogi következmény. — III. A végrehajtató a zárlat foganatosításával akként vonja el az ingatlant a végrehajtást szenvedő kezelési és hasznosítási rendelkezése alól, hogy ennek folytán és ettől kezdve, — a végrehajtási törvény vonatkozó rendelkezéseinek helyes értelmezése mellett, az ingatlan rendszerinti és a zárlat természetének megfelelő kezelése és az ezzel járó költségek kifizetése vagy előlegezése nem hárítható a végrehajtást szenvedőre, vagy az ingatlan tulajdonosára, hanem a törvény értelmében e költségek előlegezése a végrehajtató kötelezettsége és a végrehaj tatónak ez a kötelezettsége vele jár azzal a tényével, hogy a kielégítési végrehajtási zárlatot foganatosítja és fenntartja. K. Az irányadó tényállás szerint a felperes haszonélvezete alatt mintegy 32 holdnyi termő szőlő az alperes által a felperes mint végrehajtást szenvedő ellen vezetett kielégítési végrehajtás során 1937. évi május hó 11-én véletett zárlat alá és a zárlati híróság az érdekelteknek 1937. május 21-én tőrtént meghallgatása után. a 4799/1937. tk. sz. végzésével a szőlőnek házi kezelésben való tartását és hasznosítását rendelte el; — a hasznosításnak ez a módja a zárlat foganatosításakor folyamatban voll gazdasági évben végig meg is maradt azzal az eltéréssel, hogy a zárgondnok kérésére a telekkönyvi hatóság 1937. augusztus 11. napján kelt 6703/1937. tk. számú végzésével megengedte, hogy a zárgondnok a függő termést ebben az állapotban adja el. ez az eladás azonban nem sikerült s így az 1937. évi őszén a szőlőtermést a zárgondnok szedte be. \