Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

74 — Pénzügyi joy. — 234. — Az adásvételi szerződésnek az a kikötése, hogy a vevők az ingatlanra bekebelezett jelzálogterhet átveszik s arra nézve személyes fizetési kötelezettséget vállalnak, ügyletújítás címén külön illeték alá még akkor sem esik, ha a jelzálogos hitelező a bekebelezett tartozásnak személyes adósként való átvállalásához magában az adásvételi szerződlésben hozzájárul. (Kb. 12.712/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 47.) 235. — Ha az ingatlan-adásvételi szerződés eredeti érvénytelensége, a bizonyítás lefolytatása előtt, bírói egyezséggel nyert megállapítást, ennek bírói ítélet joghatálya van ugyan, de mivel a felperes állításának az alperes részéről történt elismerésén alapszik, az elismerés alapján hozott ítélethez hasonlóan, a pénzügyi hatóság ebben az esetben is jogosított az eredeti érvénytelenség bizonyítását külön követelni. (Kb. 9733 1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 50.) 236. — Az utcarendezéssel a tulajdonos értékemelkedéshez jut s így az erre a célra történő átruházást (kisajátítást) vissztehernek kell tekinteni. (Kb. 66/1937. P. sz. ^- M. K. LVII. évf. 41.) Okirati illetek. 237. 1914: XLin. tc. 53. §. — Abban az esetben, ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet á bíróság által kirendelt szakértő csatolta be, azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy a becsatolás kinek az érdlekében történt. Ebből a szempontból közömbös, hogy a levél a becsatolás előtt kinek volt a birtokában, s hogy azt a jogügyletben részes felek közül melyik adta át a szakértőnek; ez az átadás nem jelenti a bíróság előtt való felhasználást. (Kb. 5926/1937. P. sz, — M. K. LVIII. évf. 26.) 238. 1914:XLIII. tc. 53., 86. §§. — Büntető perben való felhasználás folytán illetékmentességét vesztett kereskedelmi levél illetékéért a levél kibocsátója és elfogadója egyetemleg felelős. (Kb. 15.960/1938. P. sz. — 2011. EL H. — Pod. 1939. évi 3. f. 68.) 239. 1920: XXIV. tc. 5. §. 5. bek., 5100/1931. M. E. sz. r. 2. bek. —Az okirattal megrögzíteni kívánt üzleti eseményt az okirat egy bizonyos részének az okirattól való elválasztása éppúgy kifejezi, mintha azt írás vagy jel az okirat tartalmához való hozzáadása útján tenné. (Kb. 14.796/1938. P. sz — 2009 E. H. — Pod. 1939. évi 3. f. 62.) 240. 1920: XXIV. tc. 13. §. — A 6100/1933. M. E. rendeletnek az a rendelkezése, hogy a kartellmegállapodás nem esik