Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— I ngatlanvagyonátruházási illeték. 23í—236'. — — Okirati illeték. 237—243. — 75 más illeték alá, azt jelenti, hogy mint társasági szerződés után nem lehet a társasági szerződésekre (az 1920: XXIV. tc. 13. §-ában) meghatározott illetéket is követelni. (Kb. 16.329/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 50.) 241. 1920: XXIV. tc. 5. §. — Valamely üzleti könyv illetékkötelezettségének elbírálásánál nem az az ügydöntő, hogy a könyv a könyvelési rendszer szempontjából jelentőséggel bír-e vagy sem, hanem az, hogy szorosan vett üzleti eseményeknek a feljegyzésére szolgál-e vagy sem. (Kb. 9129/1939. P. sz. — 2042. E. H. — 1940. jan. 11. — Pod. 1940. évi 2. f. 40.) 242. 1935: IV. tc. 53. §. — Az e §-ban említett személyek [tényleges szolgálatban álló felesketett erdőmérnökök, alerdészek (főerdőőrök, erdőőrök) és erdőkerülők] fegyverigazolváuyai illetékmentesek. Kb. Az 5007/1924. P. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése .írtelmében a fegyver igazolványok illetékmentessége az illetékmentes vadászjegyre igényjogosult személyek közül csak azokat illeti meg, akik vadászatra alkalmas lőfegyvereik tartására és viselésére nem kötelesek engedélyt szerezni. Arra tekintettel, hogy a 9862/1920. M. E. .sz. rendelet 1. g-a kimondotta, hogy a felesketett erdőtiszteknek, erdőőröknek, illetve vadőröknek a szolgálati felszerelésükhöz tartozó,- vagy a hivatásuk teljesítéséhez szükséges lőfegyvereik tartására és viselésére a redőrhatóságtól engedélyt kell kapniok, a pénzügyigazgatóság a tárgyrovatban említett 11 erdészeti személy 11 szolgálati fegyvere után a fegyvcrigazolványi illetéket követelésbe vette. A 9862/1920. M. E. sz. rendelettel létesített joghelyzetet azonban az 1935. évi IV. tc. megváltoztatta, 53. §-ában kimondván, hogy a tényleges szolgálatban álló felesketett erdőmérnökök, alerdészek (főerdőőrök, erdő őrök), illetve erdőkerülők, szolgálatukban közbiztonsági közegek, akik ebben a minőségükben lőfegyvert viselhetnek. Minthogy ezzel a rendelkezéssel a törvény fegyvertartási és viselési engedélyt adott az említeti erdészeti személyeknek, amit a 35.000/1938. F. M. sz. rendelet 125. §-a is megállapít, kimondván, hogy „a szolgálati fegyver tekintetében — ideértve a (felhívott) törvény 53. §-ának második bekezdésében említett vadászati fegyver is — az erdőgazdasági alkalmazottak sem fegyvertartási, sem fegyverviselési engedély szerzésére nem kötelesek" s ezzel adva van a fegyverigazolvány illetékmentességének az 5007/1924. P. M. sz. rendeletben kikötött feltétele, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Kb. 10.523/1938. P. sz. — 2017. E. H. — Pod. 1939. évi 3. IV 78,) 243. 1929: XXVII. tc. 6. §. 1. p. — Az e pontban megállapított mentességet nem lehet alkalmazni azokra a szolgálati szerződésekre, amelyekben a munkabér (fizetés) nem határozott pénzösszegben, hanem terjedelme vagy értéke szempontjából bizonytalan mennyiségben van kikötve és nincs meghatá-