Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Kereseti adó 124. — Jövedelem- és vagyonadó. 125—12S. 51 Tekinteni nem lehet, mert ebben az esetben nem arról van szó — mint a* alkalmazotti kereseti adónál — hogy valaki a törvény értelmében az ö szol­gálati illetményét terhelő adó viselésétől mentesül, vagyis ezzel az összeggel szolgálati illetménye mintegy növeltetik, hanem arról, hogy nem kell vi­selnie olyan magánjogi terhet, amely nem őt terheli, de aminek részbeni át­hárítására a munkaadónak lehetősége volt. Ha a munkaadó ezzel a lehető­séggel nem él és a törvény értelmében teljes egészében őt terhelő MABI­járulékot 100%-ban viseli, ez nem jelenti a szolgálati illetmény növelését és illetve ennek alapján nem lehet a tényleg át nem hárított fél-járulékot -szolgálati illetménynek minősíteni. (17.13.3/1037. P. sz. — 2019. E. H. — Pod. 1930. évi 3. f. 79.1 Jövedelem- és vagyonadó. 125. J. V. H. ö. 1. §. — A zárlat alá vett hitbizományi vagyon jövedelméből a hitbizományi birtokos a részére meg­hagyott havi összeget saját haszonélvezeti jogán kapja, ez a járandóság tehát a hozadéki adókkal terhelt hitbizományi va­gyonból származó jövedelemnek az a része, amely jövedelem — zárlat híján — teljes egészében őt illeti. Ezért az említett járandóságot járadéknak minősíteni és. általános kereseti adó alá vonni nem lehet. Jövedelemadóval terhelésének azonban a JVHÖ. 1. §-ának 6. pontja értelmében helye van. (Kb. 19.578 1936. P. sz. — M. K. LVriT. évf. 1.) 126. J. V. H. ö. 3. §. 5. bek. 2. p. — E jogszabályban fog­lalt abban a rendelkezésben, hogy a felerésznek vagy a közös háztartáshoz tartozó többi családtagnak az évi 600 P-t meg nem haladó keresete nem számítható a közös háztartás fejé­nek a jövedelméhez, a „kereset" kifejezés alatt bármilyen jöve­delemforrásból eredő jövedelmet kell érteni. (Kb. pénzügyi osztályának 336. számú jogegységi mgállapodása. — 1939. XII. — Pod. 1939. évi 4. f. 100.) 127. J. V. H. ö. 8. §. (2) bek., 15. §. — Ha a földbirtokos adózó valamelyik terményszámla nyereségét azért nem szere­pelteti az ereíiményszámlán, mert a nyereség kizárólag az év­elejei készletet mennyiségileg meg nem haladó evvégi készlet­nek az. évelejei értékeléssel szemben jelentkező magasabb érté­keléséből ered, ezt a nyereséget az adómérleg kiszámítása során sem lehet a mérlegszerű nyereséghez hozzáadni. A változatlan mennyiségű terménykészlet értékének emelkedése vagy csök­kenése ugyanis az adóköteles jövedelem alakulására nem lehet befolyással. (Kb. 3924/1936. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 14.) 128. J. V. H. ö. 11. §. — Azt a tatarozási költséget, ame­lyet az adóévet több évvel megelőző időben végzett tatarozási munkálatok ellenértékeként az adóévet közvetlenül megelőző 4»

Next

/
Oldalképek
Tartalom