Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Kihágást ügyek, 41—A2. — közigazgatási hatóság által közigazgatási ügyben hozott határozat ellen is (60/1940. B. M. Kih. — M. K. LVIII. évf. 8.) 42. — Az ablaknyitási jog a szomszédjog- körébe tartozó magánjogi kérdés, amelynek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az ablaknyitás, ha közérdeket nem sért, kihágásnak nem nyilvánítható. Bm. A másodfokú büntetőbírói végzés indokolásának felfolyamodással megtámadott része helytálló. Az ablaknyitási jog a szomszédjog körébe tartozó magánjogi kérdés, amelyre nézve magánjogunknak a bírói joggyakorlatban kijegecesedett és a tulajdonjog szabad gyakorlásának elvén alapuló szabálya az, hogy a telektulajdonos a szomszéd telek felé eső épületfalon jogosult ablakot nyitni, viszont a szomszéd az ablak elöl a levegőt és világosságot fallal elzárhatja, hacsak szolgálati jog, vagy kötelező jogviszony ebben nem korlátozza. Az ebből a viszonyból származó vitás kérdések eldöntése kizárólag a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását helyhatósági szabályrendelet is csak abban az esetben korlátozhatja s ily értelemben a közigazgatási hatóság csak akkor tehet intézkedést, ha ezt az intézkedést közérdek teszi szükségessé, nevezetesén kózrendészeti, közbiztonsági, vagy hasonló érdekek kívánják. Minthogy szabályrendelet törvénnyel vagy törvényerejű szokásjoggal ellenkezésben nem lehet, Cs. vármegye építési szabályrendeletének 39. §-a általános magánjogunkkal összhangzásban csakis úgy értelmezhető, hogv a közigazgatási hatóság közérdek fennforgása esetén megtilthatja a szomszéd felé a határmesgyén, ajtó, ablak, vagy szelelőnyílás alkalmazását, illetőleg annak engedélyezését feltételekhez, vagy korlátozásokhoz köti. Ilyen közérdek fennállására a jelen esetben nincs adat. ' Igaz, hogy az építési engedély akkor is megtagadható, ha a szándékul; építkezés' mások jogait sértené, de az 1937 : VI. tc. 21. §-a szerint csak akkor, ha a jogsérelem nyilvánvaló, vagy nem kétségtelen ugyan, de a kifogást tevő félnek helyrehozhatatlan kárt okozna az építkezés. A szóbanlévő őseiben egyik feltétele sem áll fenn az építési engedély megtagadásának. De az építési engedély megtagadásával nem is esik egy tekintet alá az építménynek magánjog sérelme címén való utólagos lerombolása. Abból ugyanis, hogy a közigazgatási hatóság magánjogot sértő építkezésre enge. délyt nem ad, tehát magánjog megsértését nem segíti elő, nem következik, hogy a közreműködése nélkül netalán megsértett magánjogot helyre is k>dl állítania. Ez már a bíróság feladata. Ezért Cs. vármegye építkezési szabály rendeletének 41. §-át csak úgy lehet érteni, hogy az engedély nélkül emel! épület csak akkor bontandó le, ha a szabályrendelet közérdekű rendelkezéseinek nem felel meg. Hasonló tekintet alá esik az engedély nélkül tett kisebb átalakítások megszüntetése. A két nagyobb ablak 1926-ban vágatott s így ezekre az ablakokra nézve a kihágási eljárás megindítása elévült: befalaztatásuk pedig engedélyezel lenség okából azért nem rendelhető el, mert az 1937 r VI. tc. 19. §-ának iatodik , bekezdése szerint, amennyiben az épület hatósági engedély nélkül