Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

28 — Közigazgatási jog. — todik bekezdése szerint, amennyiben az épületet hatósági engedély nélkül ból csak a használatbavételtől számított tíz év alatt rendelheti el az épület átalakítását vagy lebontását. Ez a rendelkezés ablak nyitása és befalazása tekintetében megfelelően alkalmazandó. Arra pedig nincs adat, hogy a két kis szelelőnyílás az épület szilárdságát megtámadná, vagy befalazásukat egyébként közérdek kívánná. (2379/1939. B. M. — M. K. LVIII. évf. 13.1 Zsidó-ügyek. 43. 1939: IV. tc. — Zsidónak nem tekintendő szülőknek keresztény hitfelekezet tagjaként született olyan ivadékát, aki az izraelita hitfelekezet tagjává lett, azonban legkésőbb az 1939: IV. törvénycikk hatálybalépése (1939. évi május hó 5.) napjáig keresztény hitfelekezetbe visszatért, nem lehet zsidónak tekinteni. Kb. A „zsidók" közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozását végző 1939 : IV. törvénycikk a hatálya alá eső személyek körét az 1. §-ában jelöli meg, szabatosan körülírván azt, hogy kit „kell" és az így zsidóvá minősített személyek köréből kit „nem lehet" — a törvény szempontjából — zsidónak tekinteni. A statusnak ebben a meghatározásában a törvény az izraelita hitfelekezeihez tartozást használta elsősorban döntő ismérvül, kiindulván abból a feltevésből, hogy az, aki az izraelita felekezet tagja, egyúttal a zsidó faji közösséghez is tartozik. Ehhez az elvi kiindulásponthoz maradt következetes a törvényhozó akkor, amikor a leszármazás alapján (a nagyszülőkig bezárólag) fajilag is nemzsidó egyént zsidónak minősíti a törvény alkalmazása szempontjait >1 a felhívott szakasz első bekezdésében, ha ő „maga" 1. a törvény hatálybalépésekor avagy 2. a törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt. Zsidónak minősítette ez a szakaszbekezdés az ilyen egyénnek a törvény hatályba lépése után született ivadékait is. E szabály alóli kivételek körét — egyes tényekből következtethető aszszimilációra való tekintettel — a szakasz második és harmadik bekezdése tartalmazza. Khhez képest az izraelita hitfelekezethez tartozása révén (még ha ez csak átmenetileg történt is), zsidóvá minősül a „vérségileg" nemzsidó olyan egyén is, aki nem esik a kivételek egyik csoportjába sem. Megfordítva pedig: ha a kivételek fennállanak az ilyen — átmenetileg az izraelita hitfelekezethez tartozása révén zsidónak tekintendő — egyénre vonatkozólag, úgy őt, e kivétel folyományakép, nem lehet zsidónak minősíteni a felhívott törvényszakasz alapján. A zsidónak nem tekintendő szülőknek keresztény hitfelekezet tagjakéul született olyan ivadékára nézve, aki az izraelita felekezet tagjává lett, de „kellő időben" visszatért valamely keresztény hitfelekezet kebelébe, kétség-