Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

26 — Közigazgatási jog. — natkozólag az anyakönyvbe történt utólagos bejegyzésben nem lett feltün­tetve, akkor kiigazítási eljárásnak van helye. (301.668/1939. B. M. sz. — M. K. LVH. évf. 44.) Kihágási ügyek. 41. 1929: XXX. tc. 59. §. 1. bek. 1. a) pont. — A vissza­csatolt felvidéki területeken és Kárpátalján a katonai közigaz­gatás ideje alatt a katonai parancsnokságok által rendőri ki­hágási ügyekben hozott határozatokat a közigazgatási hatósá­gok bírálják felül. Bm. Felterjesztésére értesítem Alispán Usat, hogy a 9330/1938. M. E. sz. rendelet (R. T. 2921. 1.) 29. §-ának első bekezdése értelmében az or­•zágos érvényű közigazgatási jogszabályok hatálya az 1938. december 22. napjától kezdődően a visszacsatolt felvidéki területekre is kiterjed. A köz igazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. törvénycikk országos érvényű köz­igazgatási jogszabály, tehát e törvénynek a rendőri büntetőbíráskodás kö­rébe tartozó ügyekben eljárni hivatott hatóságokat meghatározó 59. §-a és a rendőri bünetőbíráskodás körébe tartozó ügyekben való fellebbezést sza­bályozó 60. §-a is az 1938. december 22. napján hatálybalépett a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken is. Az ezt az időpontot megelőző hetekben a visszacsatolt felvidéki terii­leteken a közigazgatás teendőit katonai hatóságok végezték. E hatóságokat, minthogy közigazgatási teendőket láttak el, közigazgatási szempontból köz­igazgatási hatóságoknak kell tekinteni. Az e haóságok határozatai ellen használt fellebbezési jogorvoslatot pedig, amennyiben annak elbírálására az 1938. december 22-ike után került sor, az országos érvényű magyar köz­igazgatási jogszabályok alapján kell elbírálni. Az ügy intézésében elsőfokon eljárt katonai hatóságokat úgy kell tekinteni, mintha elsőfokon az a ható­ság járt volna el, amelyet a kérdéses ügyben közigazgatási jogszabályaink az illető ügyben elsőfokú hatóságnak kijelölnek. Minthogy pedig az 1929 . XXX. tc. 59. §-a első bekezdésének 1. a) pontja értelmében a rendőri bün­tetőbíráskodás körébe tartozó ügyekben kis- és nagyközségekben — ameny­nyiben azok területére a m. kir. rendőrség működése nem terjed ki — a fő­szolgabíró, vagy a szolgabíró dönt elsőfokon, az ilyen ügyekben másod­fokon, ugyané §. első bekezdésének 2. a) pontja értelmében, az alispán ha­tároz akkor is, ha elsőfokon nem a főszolgabíró vagy a szolgabíró, hanem katonai járási parancsnokság járt el. Megerősíti ezt az értelmezést a 9700/1938. M. E. rendelet (R. T. 2944. !.) 9. §-ának második bekezdése, amely szerint a katonai hatóságok részéről ki­rendelt bíró által hozott határozatot a fellebbvitel szempontjából járásbíró­sági határozatnak kell tekinteni. Ez a rendelkezés is arra mutat ugyanis, hogy a katonai hatóságok részéről kirendelt bíró által "hozott határozat ellen a rendes bírósághoz van fellebbvitelnek helye, tehát a katonai hatóság mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom