Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

12 — Közigazgatási jog. — szal — a pályázókon kívül — csak a törvényhatósági bizottság tagjai élhetnek.— II. Törvényhatósági tisztviselőválasztás érvényessége az állás meg nem üresedése okából sikerrel nem tehető vitássá azon az alapon, hogy a betöltésre kerülő álláson alkalmazva volt tisztviselő nyugalomba helyezését elrendelő jogerős közigazgatási határozat a nyugalomba helyezés időpontját a nyugdíjazás folytán megüresedő állás betöltésének, illetőleg a megválasztandó tisztviselő hivatali esküje letételének napjában határozta meg. — III. A pályázati hirdetménynek akár alaki, akár tartalmi hiányossága az egyébként törvényszerűen lefolytatott választás eredményének a hatálytalanítását csak akkor ereidiményezheti, ha a hiányosságok folytán megfelelő pályázó hiányában a szükséges kiválasztás nem történhetett meg. — IV. Törvényhatósági tiszti főügyészi alkalmaztatásból — az 1883:1. tc. 1. §-ának b) pontjában meghatározott — kizáró okok közül csupán az erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá eső magatartás szempontjából vehető figyelembe és mérlegelhető az a körülmény, hogy a pályázó az illetékes ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által az ü. R. 70. §-ának 2. pontja alapján — de nem az 1925: XXVI. tc. 10. §. (1) bekezdése 1., 3—6. pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt okok miatt — pénzbírságban marasztaltatott és hogy összes ingatlan vagyonát a feleségére ruházta át. Kb. I. A M. thj. városnál üresedésbe jött tiszti főügyészi állásra pályázók közül a kijelölőválasztmány négy pályázót jelölt, köztük a második helyen dr. K. M. m.-i ügyvédet, akit aztán a törvényhatósági bizottság közgyűlése 70 szavazattal a dr. D. A.-ra leadott 58 szavazattal szemben, tehát 12 szavazattöbbséggel a tiszti főügyészi állásra meg is választott. E választás ellen négy külön panaszt adtak be; mégpedig dr. N. Z. és társai, B. Gy. és társai, dr. V. P. és társai, valamint dr. H. D. A polgármester jelentése szerint azonban a panaszlók közül egyedül Sz. K. tagja a törvényhatósági bizottságnak, aki a dr. N. Z. és a dr. V. P. részére beadott panaszt aláírók között szerepel. Ezért a bíróság egyedül Sz. K.-nak panaszjogát ismerhette el és az ügyet az ő általa aláírt panaszok alapján vette érdemi bírálat alá, ellenben a többi panaszlónak panaszát visszautasította a következő okokból: A m. kir. közigazgatási bíróságnak az 1896:XX\7I. tc. 84. $-a és az 1929:XXX. tc. 47. §-a (1) és (2) bekezdése rendelkezései alapján kialakult állandó joggyakorlata értelmében a tisztviselőválasztás kérdésében csak a választótestület (ebben az esetben a törvényhatósági bizottság) tagjainak van panaszjoga, mert ennek minden egyes tagját ,,a határozat (választás) ebben a minőségben érinti". Ezen túlmenőleg azonban a thj. város, mint közület egyéb lakosai