Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Törvényhatósági ügyek. 21. — részéről ily közvetlen érdekeltséget a tisztújítás kérdésében a bíróság nem lát fennforogni; mert a többi lakosokat, még ha törvényhatósági választójoguk is van, a szűkebb közület, a törvényhatósági bizottság képviseli — egyebek közt — a tisztújítás dolgában is és így az azon kívül álló lakosok érdekeltségének közjogi alapja elenyészett, illetve átszállt a törvényhatósági bizottságra és annak tagjaira. II. A panaszló több alaki és anyagi érvénytelenségi okot sorakoztat fel s ezek alapján a választás megsemmisítését kéri. Ugyanis: mindenekelőtt azt vitatja, hogy a választás jogszerűen meg sem volt még tartható, mert a tiszti főügyészi állás még nem üresedett meg akkor, amikor a pályázatot meghirdették, sőt még akkor sem, amikor a választást megtartották. A panaszló szerint ugyanis a főügyészi állás csak akkor üresedett volna meg véglegesen, „ha a meglévő főügyész nyugdíjazási kérelme már egy előbbi időponttól tudomásul szolgált". Az iratokból megállapítható tényállás az, hogy a pályázat többi közt a tiszti főügyészi állásra az 1936. évi február hó 6-án adatott ki (megjelent a Budapesti Közlöny február hó 6-i számában); az előző tiszti főügyésznek, dr. S. B.-nak nyugdíjazás iránti kérelmét azonban a törvényhatósági bizottság még az 1935. évi december hó 5-én tartott közgyűlésében tárgyalta és a nyugalombahelyezést elrendelte; ez a határozat — jogorvoslat hiányában — jogerőre emelkedett. Igaz, hogy a közgyűlési határozat azt is kimondotta, hogy „a nyűg állománybahelyezés időpontja akkor kezdődik,, amikor a nyugdíjazás folytán megüresedett állás betöltetik és a megválasztott főügyész hivatali esküjét leteszi". Ez a rendelkezés azonban csak a nyugalombahelyezés kezdőidőponjának a kitolását jelentette, mégpedig a határozatban megjelölt feltétel bekövetkeztéig. De minthogy a nyugalomba helyezés elhatározása már előzőleg jogerősen megtörtént, a nyugalombahelyezés ténye pedig automatikusan egyidejűleg és ugyancsak joghatályosan beállott a választás megejtése, illetőleg a megválasztott főügyész hivatali esküjének letétele időpontjában: nyilvánvaló, hogy a választás érvénye az állás meg nem üresedése okából sikerrel nem kifogásolható. Ily körülmények között a pályázati hirdetménynek a fentebb említett, de egy oly időpontban való közzétételét, amikor a nyugalombahelyezés már jogerősen el volt határozva — sikerrel kifogásolni szintén nem lehet, mert ez, az adott esetben, a tiszti főügyészi teendők ellátásának folytonosságát bizosító oly rendelkezés volt, amely a köznek javát szolgálta, az egyeseknek jogsérelmét pedig nem eredményezte. Vitatja a panaszló azt is, hogy a pályázati hirdetmény és dr. K. M. pályázati kérvénye nem felelt meg a vonatkozó jogszabályoknak, mert a hirdetmény nem kívánta meg és dr. K. M. nem csatolta születési bizonyítványát, hiteles tanúsítványát az 1918. évi forradalmi és az