Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Államszolgálati ügyek. 15—17. — 11 — Törvényhatósági ügyek. 18—21. — határozni, hogy a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselő az eljárás folyama alatt szabályszerű elbánás alá vonható-e, de annak időpontja megállapítása nem tartozik hatáskörébe, hanem e tekintetben az 1912: LXV. tc. 12. §-a és a nyugdíj szabály rendelet ennek megfelelő rendelkezései az irányadók. (Kb. 4370 1937. K. sz. — 1671. E. H. — Kod. 1939. évi 3. f. 108.) 20. 1896: XXVI. tc. 45. §.; 1929: XXX. tc. 22. §. 7. p. A törvényhatóságoknál a nem tisztviselői minőségben alkalmazottak, valamint a bármily minőségben alkalmazottak hozzátartozói részéről ellátás iránt támasztott igények tekintetében előállót jogvitában elsőfokon a törvényhatósági kisgyűlés hivatott határozni. Kb. Z. vármegye alispánja özv. Sz. J.-né vármegyei irodatisztnek a néhai férje, ugyancsak vármegyei irodatiszt után élvezett havi 3(5 P 29 f özvegyi nyugdíját az 1934:1. tc. 3. §-a végrehajtása tárgyában kiadott 1620/1934. M. E. számú rendelet 10. §-ának (6) bekezdése értelmében 50 % erejéig beszüntetvén, e rendelkezés ellen az özvegy a m. kir. belügyminiszterhez intézett fellebbezéssel élt, amely jogorvoslatot a miniszter a m. kir. közigazgatási bírósághoz tett át. Az ügy tárgya — ezek szerint — törvényhatósági (vármegyei) nlkalmazott özvegyének ellátása, amelynek keretében az özvegy az özvegyi ellátás teljes összegének továbbra is folyósítását kéri. Az 1896:XXVI. tc. 45. §-ának 1. pontja a törvényhatósági alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye és ellátása ügyében e bíróság előtt érvényesíthető panaszjogot — a törvényhatósági bizottság határozata ellen biztosít. Az 1929: XXX. tc. 22. §-ának (2) 7. pontja értelmében azonban a törvényhatósági bizottság csak a törvényhatósági tisztviselők nyugdíjazása kérdésében hivatott határozni, ellenben 'az egyéb alkalmazottaknak és általában a hozzátartozóknak illetménye és ellátása körül támadt vitás kérdések elbírálására hatáskörrel már nem bír és a törvényszakasz (4) bekezdésében foglalt általános rendelkezés szerint fellebbviteli jogkört egyáltalában nem is gyakorol; viszont a 35. §. értelmében mindazokban az ügyekben, amelyekben az intézkedés (határozás) joga a törvény hatálybalépésének időpontjában a törvényhatósági bizottságot illette, de amelyeket a 22. §. fel nem sorol: akár első, akár másodfokon a törvényhatósági kisgyűlés határoz. A szóbanlevő özvegyi ellátás mértéke körül támadt vitás kérdésben tehát a közigazgatási bíróság előtti eljárás a törvényhatósági kisgyűlés határozata után nyílik meg; s minthogy a kisgyűlés az ügy érdemében még nem határozott: az ügyet — illetékes határozathozatal céljából — a kisgyűlés elé kellett utalni. (6305/1934.. K. sz. — 1660. E. H. — Kod. 1939. évi 3. f. 73.) 21. 1883:1. tc. 1. §. bV^^^Tórvényhatósági tisztviselőválasztás kérdésében a m.c4nr; közigazgatási bírósághoz panasz ©