Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
184 — Büntetőjog A Kúria azonban nem ebből a rugalmas számításból indul ki, hanem abból a nem vitásan megrögzített tényből, hogy vádlott máról-holnapra minden elfogadható ok nélkül, bár az élősúlyai- mindössze 14 fillérrel emelkedett, a fehéráru árát 26 fillérrel emelte. A Kúria megítélése szerint ez által a vádlóiI a fehéráruért, mint közszükségleti cikkéri olyan árat követelt, amely az összes körülményeket figyelembevéve a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglalt magában. Az adott körülményekből nyilvánvaló az is, hogy a vádlott cselekményének egyedüli oka az volt, hogy a vádbeli időben bekövetkezett külpolitikai feszültség folytán a közönség nagyrésze pánikszerűen kereste a zsírt és hajlandó volt azért minden árat megadni. Ezt használta ki vádlott az indokolatlan nyereség szerzésére. Ez a cselekmény az 1920:XXVI. tc. 8. §-a szerint minősül, mert vádlott üzlete körében azért, hogy keresetre tegyen szert, folytatólagosan és ismétlési szándékkal árusította drágábban a zsírt, amely tények az üzletszerűség ismérreit tüntetik fel. Az uzsorabíróság tehát tévesen mentette fel a vádlottat. A büntetés kiszabásánál a Kúria enyhítőként mérlegelte a vádlott bűn tétlen előéletét, terhes családi állapotát és az okozott jogsérelmek aránylag csekély voltát, viszont súlyosbítóként a folytatólagosságot és azt, hogy cselekményét háborús veszély idején követte el. (1939. X. 3Í. B. II. 2522/1939.) 5. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. tc. (Átv.) 491. Átv. 5. §. — A parancsuralom bevezetése csak a mai állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásával valósítható meg. Ezzel a hírlapíró foglalkozású vádlott is tisztában volt; a parancsuralom bevezetésére irányuló felhívás ennélfogva az 1921. évi III. tc. 5. §. első bekezdése alá eső vétséget valósítja meg. K. Az ítélőtábla ítélete ellen a közvádló jelentett be semmiségi panaszt a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a vádlott elítélése végett. A közlemény egész tartalmából nyilvánvaló, hogy az „Uralmi Elv" a parancsuralom követelését jelenti; ez a közlemény ama szavaiból is kitűnik, hogy ,,a szabad, független egyén a köz legnagyobb ellensége". A parancsuralom pedig a közhatalom gyakorlásának a jelenlegi törvényes rendtől való teljes eltérését jelenti, annak megvalósítása tehát az állam és társadalom törvényes rendjét alapjaiban ingatná meg, amellett pedig az arra hivatott közhatalmi szerveknek ellenállását is kihívná. ( . . . Mint a fejben . . . ) A közlemény tehát a sajtó nyilvánosságával nem csupán egyes intézményeket támadott, hanem az állam és társadalom egész törvényes rendjének erőszakos felforgatására izgatott, s így a cselekmény az 1921. évi III. tc. 5. §-a első bekezdése alá eső vétséget valósítja meg. (1939. IX. 6. B. I. 1856/ 1939.)
