Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Árdrágító visszaélés. Államfelforgatás. Nemzrtrágalmazn's. IS,") -Í90—49-í. — 492. Átv. 5. §., Bp. 173—175. §. — Az izgatás vétségének nem tényálladéki eleme a nyilvánosság. — A szabályszerűen foganatosított házkutatás során a hatóság kezére kenilt levél íróját a magánlevél tartalmának törvényes védelme nem mentesíti a büntetőjogi felelősség alól. K. A vádlott és védője a bűnösség megállapítását azérl tartják sérelmesnek, mert a vádlott által a pártvezetőhöz. írt levél nem a nyilvánosság nak volt szánva s az a magánleveleket megillető törvényes védelem alatt áll, továbbá, hogy a levélnek vádbatett tartalma nem valósítja meg a vádlott terhére megállapított izgatás vétségét. Ezek a semmisségi panaszok azért alaptalanok, mert a vádbatett izgatás vétségének nem alkotóeleme a nyilvánosság, az egy ember előtt, így levél útján is elkövethető. A bűnjel-levél pedig a Hungarista párt vidéki pártvezetője ellen a nyomozó csendőrök által szabályszerűen foganatosított házkutatás során, tehát jogszerű úton került a hatóság kezére, — így a vádlottat, mint a levél íróját, a magánlevél tartalmának törvényes védelme nem mentesíti a büntetőjogi felelősség alól. A vádlott bűnösségének megállapítása tehát megfelel a törvény rendelkezésének. (1940. II. 8. B. I. 6260/1939.) 493. Átv. 6. §., 1939:11. tc. — A katonaság intézménye elleni izgatást követi el az, aki az önként vállalt katonai szolgálatot komoly emberhez nem illő, alacsonyabb rendű, megbecsülésre nem méltó szolgálatként gyűlöletes színben tünteti fel. K. Vádlott kijelentésének az az értelme, hogy aki önként vállalkozik katonai szolgálatra, nem elismerést és megbecsülést, hanem megvetést érdemel, mert bolondságot, vagyis a józan ésszel ellenkező és úgy az ő egyéni szempontjából, mint a köz szempontjából haszontalan dolgot cselekszik. Ez a megbélyegző jellemzés alkalmas arra, hogy az önként vállalt katonai szolgálatot komoly emberhez nem illő, alacsonyabb rendű, megbecsülésre nem méltó szolgálatként gyűlöletes színben tüntesse fel. Minthogy pedig a magyar fegyveres erő a vádbeli kijelentés megtételekor egészben, — a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. életbeléptetése (1939. március 11-e) óta pedig részben önként belépőkből alakult és így a katonaság intézményének az önkéntes katonai szolgálat egyik eleme, az az ellen irányuló izgatás a katonaság intézményének egészére is kihat. (1939. VIII. 9. B. sz. 3730/1939.) 494. Átv. 7. §. — Aki a felvidéki magyarság megsegítésére az egész ország anyagi támogatásának igénybevételével megszervezett „Magyar a magyarért" mozgalmat lealázó összefüggésben említő nyilatkozatot tesz, elkövette az 1921:111. tc. 8. §-ába ütköző vétséget. K. A „Magyar a magyarért" mozgalom célja az anyaországhoz visszacsatolt Felvidék magyarságának az ország egész magyarsága anyagi támogatásának igénybevételével való megsegítése. Ez a mozgalom nem korlátozódik