Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

180 — Büntetőjog — A Bv. 17. §-ában említett és B. vádlott által vitatott feleleimentességet pedig az adott esetben legfeljebb a Bv. 17. §-ának második bekezdése alapján lehetne érvényesíteni. Az első bekezdés rendelkezése ugyanis csak az ügyiéire vonatkozólag használt kitétel esetében alkalmazható. Az A. ellen megindított kihágási ügyben keletkezett elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezés alapjául szolgáló közigazgatási eljárásban azonban az ennek során tanúként kihallgatott sértett főszolgabíró ügyfélnek semmiképen nem tekinthető.. Viszont a Bv. 17. §-ának második bekezdésében szabályozott feleletmentesség nem illeti meg B-t. A védekezés szabadsága ugyanis mások megrágalmazására még nem jogosít. A már ismételten említett fellebbezésben foglalt rágalmazó tényállítás pedig nem az A. ellen indított kihágási ügyben felmerült tényekből, vagy körülményekből fakadt, hanem a sértett főszolgabírónak a kihágási üggyel összefüggésbe sem hozható, állítólagos magatartására vonatkozott, miért is a kihágási ügyben ügyfélként szereplő A. érdekében a rágalmazó tényállítás használata merőben felesleges volt. Mindezeknél fogva és mert a használt kitételek nyilvánvalóan a sértett főszolgabíró hivatásának gyakorlására vonatkoznak, így az azok használatával elkövetett bűncselekmény felhatalmazásra üldözendő a Kúria a Bpn. .'30.. §-ának első bekezdéséhez képest a vádlottaknak alaptalan panaszát elutasította. (1940. II. 15. B. I. 2734/1939.) * 487. Bv. 24. §. — A Bv. 24. §-ának a helyes értelmezése nyomán kifejlődött állandó bírósági gyakorlat szerint a hitel veszélyeztetésének a megállapításához nem szükséges az, hogy a sértett hitelét, vagyis a hitelezőnek a sértett vagyoni teljesítő képességébe és készségébe vetett bizalmát elveszítse, hanem elegendő, ha ez a bizalom megrendül, illetőleg ha a bizalmatlanság közvetlen bekövetkezésétől lehet alaposan tartani. Valamely kereskedelmi cég, vagy vállalat hitelót és hitelképességét nemcsak a hitelezők, hanem a vevők magatartása is befolyásolhatja, amennyiben a vevők számának apadása, vagy a vevők elmaradása is káros hatású lehet, mivel a cég, illetőleg vállalat hitelképessége az üzleti forgalom nagyságával is szervesen összefügg ós így a vevőközönségnek, vagy bizonyos részének valótlan tényállításokkal való elriasztása által ugyancsak a MteJképesség szenved csorbát. K. A Bv. 24. §-ának a helyes értelmezése nyomán kifejlődött állandó bírósági gyakorlat szerint a hitel veszélyeztetésének a megállapításához nem szükséges az, hogy a sértett hitelét, vagyis a hitelezőnek a sértett vagyoni teljesítő képességébe és készségébe vetett bizalmát elveszítse, hanem elegendő, ha ez a bizalom megrendül, illetőleg ha a bizalmatlanság közvetlen bekövetkezésétől lehet alaposan tartani. Már pedig a hitelezők bizalma a sajtóközleményben foglalt valótlan