Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Más vagyonának megrongálása. 467—469. 1(55 mellett, — maga a jogsértő cselekmény is egységes marad. — tehát valamely váltónak és az annak meghosszabbítására szolgáló újabb váltónak ugyanazon személy vagy személyek sérelmére történt meghamisítása a magánokirathamisításnak folytatólag elkövetett egy bűntettét állapítja meg csupán. (1939. X. 17. B. III. 2749/1939.) Más vagyonának megrongálása. 469. Btk. 418. §., 333. §. — Nem lopást, nem is közveszélyű rongálást, hanem idegen ingó dolog rongálásának vétséget követi el az, aki az Elektromos Művek tulajdonát alkotó ólomplombát annak leszakítása és eltávolítása útján — nem azért, hogy a villamosáramot ellenérték nélkül használja — szándékosan megrongálta. K. Ha valaki azt akarja elérni, hogy a lakásán a bevezetett áramot ellenérték fizetése nélkül használhassa, azt csak úgy viheti keresztül, ha olyan berendezést létesít, amely az áram fogyasztását lehetővé teszi anélkül, hogy az árammérő a fogyasztott mennyiséget mutassa. Vádlott azonban — világításra lévén szüksége — az áramot olyképen kapcsolta vissza, hogy az árammérő a fogyasztást továbbra is rendszeresen jelezte. Ebből következik, hogy a vádlottnak nem az volt a célja, hogy az áramot ellenérték nélkül, jogtalanul eltulajdonítsa (ellopja), hanem csak az, hogy világításhoz jusson. Igaz ugyan, hogy a vádlott nem volt jogosult magát a már említett módon az Elektromos Művek tulajdonát képező áram birtokába helyezni, s így a vádlott ténykedésében a jogtalanság felismerhető, ámde a lopás egyik lényeges tényeleme az eltulajdonítás jogtalansága lévén, annak a tettes szándékában is vissza kell tükröződnie, amire azonban a fentebb kifejtettekre figyelemmel, következtetés nem vonható. A lopás bűntettének vádja alóli felmentés tehát jogi tévedés és a törvény megsértése nélkül történt, miért is közvádló semmisségi panaszának erre vonatkozó részét, a Bpn.. 36. §-ának első bekezdéséhez képest el kellett utasítani. A panasznak másik részét azonban, a Kúria — az alábbi irányban — alapcsnak találta. A vád szerint a vádlott a közveszélyű megrongálás bűntettét azáltal követte el, hogy a villamos berendezés tartozékát képező villanyórát, az alkalmazott ólomzárat feltörve, szándékosan megrongálta. Igaz ugyan, hogy az árammérő készülék, a villamos berendezésnek tartozékát képezi, azonban az ólomplomba, az árammérő készüléknek nem szerves alkotó része, hanem kizárólagosan azért lett alkalmazva, s azt a célt szolgálta, hogy a fogyasztott áram kifizetésével hátralékos vádlott, az Elektromos Művek