Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

166 — Büntetőjog — tudta ós beleegyezése nélkül, áramot a számla kiegyenlítéséig ne fogyaszthasson. Más olyan tényt pedig, melyből az árammérő készülék megrongálására lehetne következtetni, az alsófokú bíróságok nem állapítottak meg, s így helyes az alsófokú bíróságoknak az a jogi álláspontja, hogy vádlottnak az ólomplomba leszakításában megnyilvánuló ténykedése, az árammérő készülék megrongálásának jogi fogalma alá nem vonható, s így luizveszélyű megrongálás nem létesült. Tévedtek azonban az alsófokú bíróságok, mikor vádlott cselekményében más bűncselekmény tényálladékát sem találták megvalósultnak. Az árammérő kikapcsolása után, az ennek lezárására alkalmazott ólomplomba, mint az Elektromos Művek tulajdona, vádlottal szemben idegen ingó dolgot képezett, mely értékbeli csekélysége mellett is, figyelemmel rendeltetésének ama jelentőségére, hogy azt a célt szolgálta, hogy a nem fizetés miatt kikapcsolt áram más, mint az erre jogosított Elektromos Művek által visszakapcsolható ne legyen, a Btk. 418. §-ának első bekezdésében meghatározott bűncselekmény tárgyául szolgálhat. Ezért a Kúria úgy találta, hogy a vádlott ama ténykedése, hogy az Elektromos Művek tulajdonát alkotó ólomplombát annak leszakítása és eltávolítása utján szándékosan megrongálta, a Btkv. 418. §-ának első bekezdésében meghatározott idegen Ingó vagyon megrongálása vétségének tényelemeit betölti, miért is a közvádló panaszának vonatkozó része folytán, az alsófokú bíróságok ítéletének a közveszélyű megrongálás bűntettének vádja alóli felmentő részét a rendelkező rész értelmében, meg kellett semmisíteni, s vádlottnak bűnösségét, a vádtól eltérően a fent jelzett vétségben meg kellett állapítani. (1940. II. 27. B. III. 4003/1939.) Közveszélyű cselekmények. 470. Btk. 437. §. — A Btk. 437. §-ának második tételében meghatározott cselekmény tényálladéka kapcsolatban a Btk. 434. ós 436. jókban meghatározott bűncselekmények alkotó elemeivel, felöleli a gondatlan cselekmény okozta halált, vagyis felöleli a Btk. 290. és 291. §-ának tényálladékát is, amely utóbbiak ugyanis ugyancsak a gondatlanságból okozott emberölést rendelik büntetni. K. (. . mint a fejben ...) A Btk. 437. §-ába ütköző és annak második bekezdése szerint minősülő cselekmény megállapítása esetén tehát nem lehet azzal anyagi halmazatba állónak felvenni a Btk. 290. §. és 291. §-ában meghatározott bűncselekményt, mert utóbbinak tényálladéka bennfoglaltatik az előbbiben és így tekintettel arra, hogy ez súlyosabban büntetendő, ebbe beleolvad. Nem kerülte el a Kúria figyelmét, hogy a Btk. 437. §-a ;utal a Btk. 131. §-ára, amely csupán a vasúton, illetve hajón lévő személyek és áruk vészéhez-