Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— .1; okirathamisítás. 465—466. — 1C3 tények vezettessenek be az útlevél kiállításának alapjául szolgáló közokiralókba és magába a szintén közokirati jellegű útlevélbe, a Btk. 400. §. %. bekezdésébe ütköző közokirathamisításnak, nem pedig az 1903. évi VI. tc. 15. §-a alá eső kihágásnak tényálladékát valósítja meg. Ezt a kihágást ugyanis az követi el, aki hamisított, vagy más névre szóló útlevelet használ, útlevelét másnak használatra átengedi, magára avagy útitársára nézve hamis bejelentést tesz. Nyilvánvaló azonban, hogy a vádlott tevékenysége ennek a kihágásnak az elkövelését lényegesen meghaladta és az 1903. évi VI. tc. 15. §-a — annak szövege szerint — csak akkor alkalmazható, ha a cselekmény nem i sik súlyosabb beszámítás alá. Már pedig a Btk. 400. §-ában meghatározott közokirathamisítás az 1903. évi VI. tc. 15. §-ában foglalt kihágásnál súlyosabb bűncselekmény. B. vádlott és védőjének semmisségi panasza tehát ennyiben alaptalan. •Alapos azonban a semmisségi panasz annyiban, amennyiben a Btk. 400. §-ának 2. bekezdése szerint való minősítést sérelmezi. Az ítélőtábla ezt a minősítést azért állapította meg, mert a vádlott az illetéktelenül megszerzett útlevéllel üzleti célból akart Bécsbe utazni, az üzletek lebonyolítása pedig reá nézve vagyoni hasznot jelentett. Ámde a Btk. 400. §-ának 2. bekezdése nem a vagyoni haszon szerzésének jogtalan módját, hanem a vagyoni haszon jogtalanságát emeli ki minősítő körülményként. Már pedig az a vagyoni haszon, amelyet valaki megengedett üzleti tevékenységével igyekszik szerezni, nem tekinthető jogtalannak. Egyébiránt is, amint azt a Kúria 3476/1935. sz. határozatában is kimondotta, a jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata csak akkor szolgálhat súlyosabb minősítés alapjául, ha a Btk. 400. §-ban megjelölt közreműködéshez okszerű fejleményként szervesen hozzákapcsolódik. A jövőben kifejtendő üzleti tevékenységből remélt, de annak bizonytalan kimenetelétől függően csupán esetlegesen bekövetkezhető nyeresége azonban a közreműködés szerves és okszerű eredményének nem tekinthető. Ezért a Kúria az ítélőtábla ítéletének B. vádlott bűncselekményének minősítéséről rendelkező részét megsemmisítette és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. (1940. IV. 4. B. III. 4597/1939.) 466. Btk. 400. §. — A Btk. 400. §-ában meghatározott közokira thamisítást követ el az, aki a közigazgatási jogszabályok által megkívánt hatósági hozzájárulás hiányában, de a magánjog szabályai szerint egyébként joghatályosan elidegenített ingatlanoknak tulajdonjogát utóbb másra átruházza s ehhez az ügylethez a szükséges hatósági hozzájárulást megszerezve, a tulajdonjogot a második vevő javára telekkönyvben bekebelezteti. K. Igaz ugyan, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által vádlottnak juttatott s ennélfogva az 1920. évi XXXVI. tc. 76. §. 2. bekezdésében foglalt jogszabály oltalma alatt álló ennek az ingatlannak a sértett részéve való, korábbi elidegenítéséhez a vármegyei gazdasági albizottságnak az 1931: XXV. tc. 1. §-ában megkívánt hozzájárulása megszerzését elmulasztottak, ír