Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Büntetőjog. — Az okirathamisítás. 461. Btk. 391., 392. §„ Kbtk. 71. §. — Nem a Kbtk. 71. §-ába ütköző kihágást, hanem közokirathamisítás bűntettét követi el az, aki gépjáróművezetői igazolványt hamisít és azt jogtalan vagyoni haszon szerzésének céljára felhasználja. K. Az nem vitás, hogy a bűnjelként szolgáló gépjárművezető igazolvány a Btkv. szempontjából közokiratnak tekintendő, mert a közhatóság által hi­vatalos hatáskörben szabályszerű alakban lett eredetileg kiállítva s jogilag jelentős tények bizonyítására vagy joghatások előidézésére alkalmas; — az sem vitás, hogy tartalmának a lényeget érintő megváltoztatása által meg lett hamisítva s hamisított alakjában a vádlott részéről használtatott is. A jelen esetben tehát az történt, hogy a hatóság által a gépjárműve­zetői jogosultságtól megfosztott egyén magát a hamisítás segélyével újból ily engedély birtokába helyezte s ennek segélyével — bár a közúti közlekedés rendjének és a közutakon a közrend fenntartásának egységes szabályozásá­ról szóló 250.000/1939. B. M. sz. rendelet 77. §-a szerint géperejű bérkocsit csak oly férfi vezethet, aki a lent hivatott rendelet 76. §-ában megjelölt, fia­tóság által kiállított, érvényes vezetői igazolvánnyal rendelkezik, — továbbra is hivatásos gépjárművezetői teendőket végzett, ami által az államot a ré­szére a közrend és közbiztonság megóvása és előmozdítása érdekében fenn­tartott körben félrevezetéssel kijátszotta. Vádlott cselekménye tehát a Kbtk. 71. íjában a jogsértés tárgyának és céljának szűkre szabott kereteit messze meghaladó másnemű oly jogsértést is foglal magában, amely a Btkv. 391. és 393. §-a alá eső súlyosabb be­számítású bűncselekmény minden alkotó elemét felöleli. (1939. XII. 5. B. III. 3048/1939.) 462. Btk. 391., 400. §. — MÁV által kiállított bérletjegy közokirat. K. A Btk. 400. §. tényálladéki eleméhez tartozik, miképp a közre­működésnek arra kell irányulnia, hogy a közokiratba valótlan tény vezet­tessék be. A Kúria több ízben, többek között a 631. sz. elvi jelentőségű határoza­tában részletesen rámutatott arra, hogy a Máv. által kiállított bérletjegyek közokiratok, már csak azért is, mivel a kedvezményes havi bérletjegyek ak­kor válnak érvényesekké, ha azokat a Máv a pecsétjével s az illetékes hiva­talnok aláírásával ellátta. Ez a jelen esetben is megtörtént. Vádlott tettében bentfoglaltatik a jogsérelem háramolhatásának a lehe­tősége is, mert a jogosulatlan kedvezményt biztosító bérletjegy igénybe vé­tele esetén a Máv.-at hátrány érte volna a bevétel csökkenése folytán. Amint a jelen esetben is történt, a kedvezményes havi bérlet kiállítá­sához a megkívánt feltételek előzetes bizonyítása szükséges. Sikertelenül vi­tatja tehát a védelem azt, hogy kedvezményes havi bérletjegyet bárki kaphat. A kedvezményes vasúti havibérlet-jegy havi 10 P előnyt jelentett volna, s éppen az előny elérésének a célzata vezette vádlottat. A valótlan tényeknek a közokiratba való bevezetése által a tett bevégzetté válik. (1939. VIII. '?>>). B. III. 73/1939.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom