Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— .1 bűnpártolás. 'i~>9—'16Ü. — 159 désbe ejtse, smit kétségtelenné tesz az a tény, hogy a sértett a rozsért rendes forgalmi árat fizetett. Minthogy a vádlott a jogtalan vagyoni haszon szerzése céljából történt fondorlatos megtévesztéssel a sértettnek 100 pengőt meghaladó vagyoni kárt okozott: cselekményében a csalás bűntettének valamennyi alkotó eleme felismerhető. Az a körülmény pedig, hogy a megtévesztés alapjául a vádlottnak olyan állítása szolgált, aminek valótlanságáról a sértett könnyen meggyőződhetett volna, a cselekmény fondorlatos jellegén mit sem változtat és vádlott büntetőjogi felelősségét nem szünteti meg. Tévedett tehát az ítélőtábla, midőn vádlottat a csalás bűntettének vádja -julöl felmentette. Í1939. X. 19. B. II. 3422/1939.1 A bűnpártolás. 460. Btk. 375., 378. §. — A Btk., 378. §-ában a hozzátartozó részére biztosított mentesség- nem alkalmazható olyankor, ha a pártoltak közt a rokonon kívül extraneus is van és a bűnpártolás egységesen mindannyiuk érdekeit szolgálta. K. Helyesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a fiatalkorúnak cselekménye, tekintve, hogy ő a lopás elkövetésében tevőlegesen nem vett részt és nem állapítható meg az sem, miszerint ő a tolvajokkal a lopásból származó haszon biztosítása tekintetében előzőleg egyetértett és illetőleg neki a lopott dolgok elrejtésével kapcsolatban vagyoni haszna lett volna, — a Btk. 375. §-ába ütköző bűnpártolás vétségének tényálladékát meríti ki. Tévedett azonban, amikor annak ellenére, hogy a lopás végrehajtásában atyjával együtt két más idegen ember is résztveit, a fiatalkorú javára a Btk. 378. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró okot alkalmazta. E törvényhely ugyanis nem alkalmazható olyankor, ha, — miként a jelen esetben is — a pártoltak közötE a rokonon kívül extraneus is van és a bűnpártolás egységesen mindannyiuk érdekeit szolgálta, mert ily esetben a közérdek a magánosok érdekeivel ütközvén össze, a törvény szándéka szerint a közérdek érvényesülését a magánérdek háttérbe nem szoríthatja. Éppen ezért a Kúria mindkét alsófokú bíróság ítéletének vonatkozó részét megsemmisítette és a fiatalkorú vádlott bűnösségét is megállapította. A fiatalkorúval szemben alkalmazandó intézkedés megválasztásánál a Kúria azt tartotta szem előtt, hogy a fiatálkorú — bemondása szerint — már két ízben volt, egyik esetben jogtalan elsajátítás miatt, dorgálásra ítélve s ezért, bár nem férhet kétség ahhoz, hogy a fiatalkorú mostani bűnözése a szüleinek káros befolyására vezethető vissza, a fiatalkorú érdekében mégis erélyesebb intézkedés alkalmazását találta szükségesnek, mert csak ez képes őt a jövőben hasonló cselekményektől visszatartani. (1939. VI. 21. B. ]}. 585/1939.)