Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— A sikkasztás. 456—455. — 1Ó7 457. Btk. 350. §. — A zsarolás bűncselekménye csak a személy ellen irányuló erőszakkal, vagy fenyegetéssel valósítható meg". K. Tévesen állapították meg az alsóbíróságok az elítélt vádlottak terhére a zsarolás vétségének a kísérletét, mert ez a bűncselekmény csak a személy ellen irányuló erőszakkal, vagy fenyegetéssel valósítható meg. Már pedig a vádlottaknak az az erőkifejtése, mellyel a megkötött sertés kötelékét a cölöpről eloldották és ezúton a sertést maguk után húzták, majd pedig a libákat elfogásuk végett űzőbe vették, nem személy ellen irányuló, vagy a sértettet az elvitel tűrésére kényszerítő erőszak volt, másféle eröszakot pedig a vádlottak nem fejtettek ki, fenyegetést meg egyáltalán nem használtak. A vélt jog érvényesítéséhez való ragaszkodás és ennek kitartó hangoztatása viszont még a fenyegető magatartás fogalma alá sem vonható. A vádlottak cselekménye ennélfogva a zsarolás tényálladékába nem illik bele. A libák elvételére irányuló tevékenységben, mint a birtokbavétel puszta előkészületében más büntetendő cselekmény alkotó elemei sem ismerhetők fel, a sertés elhajtásának megkezdése pedig a birtokbavétel ellenére lopásnak csak akkor volna tekinthető, ha a vádlottak nem abban a hiedelemben nyúltak volna a sertéshez, hogy az A. válott részére bíróilag megítélt sertéssel azonos, mint amely feltevésre az ítélet és Z. levele, valamint a sertés önzésének helye alapján elfogadható alap mutatkozott is. Hiányzik tehát a vádlottak cselekményéből az eltulajdonítás jogtalanságának nemcsak a szándéka, de a tudata is. H940. 111. 5. B. III. 4864/10:59.1 A sikkasztás. 458. Btk. 355. §. — Sikkasztást követ el, aki a Nemzeti Önállósítási Alapból kapott kölcsönt a meghatározott rendeltetés ellenére használja fel. K. Védő azt vitatja, hogy jelen esetben egy egyszerű kölcsönről van szó, melynek összege átment a vádlott tulajdonába és így az a cselekmény, hogy vádlott a kapott kölcsönt nem a kölcsönadó intenciói szerint használta fel, bűncselekmény alkotóelemeit nem meríti ki. A Kúria ezt az érvelést nem osztja, mert megítélése szerint a Nemzeti Önállósítási Alap által kölcsön címén folyósított összeg a megszavazó okmány szövegéből kitűnőleg, de még ennek az intézménynek a törvényhozó által történt létesítésének -indokaiból kitűnőleg is. lényegileg megbatározott célokra adott segélynek tekintendő, mely az állami célvagyon fogalma alá esik s ezért nem megy át a kedvezményezett egyén korlátlan tulajdonába. így tehát ennek az összegnek rendeltetésellenes felhasználása a sikkasztás alkotóelemét kimeríti. A vádlott bűnössége tebát jogi tévedés nélkül állapíttatott meg. (1939. XII. 20. B. II. 3869/1939.)