Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Büntetőjog. — A vádlott tudta, hogy a sértettnél az ö tőkekövetelését is meghaladó pénz van s azt ennek tudatában tőle mégis teljes egészében elvette és magának tartotta meg. A megállapított tényekből az alsóbíróságok helyesen vonlak következtetést arra, hogy a vádlott szándéka nemcsak az általa sajátjaként igényelt tőkeösszegnek, hanem azon felüli és a sértett kizárólagos tulajdonát képező ingóinak, tehát kétségtelenül idegen ingók elvételére és megtartására irányult. Minthogy pedig a vádlott a pénztárcát tartalmával együtt a sértett íöldreteperése, a vele folytatott dulakodás és reátérdepelése s így ellenálló erejének teljes legyűrése közben, tehát nagyobbfokú erőszak kifejtése mellett azért vette el, hogy a saját tökekövetelését a 275 pengőt is meghaladó s így a reá idegen ingót képező sértett részét is jogtalanul eltulajdonítsa. (1939. IX. 19. B; III. 1407/1939.) 456. Btk. 350. §. — Zsarolást követ el az, aki anélkül, hogy zálogolási joga lenne, a sértettel szemben támasztott követelésének biztosítása céljából a sértett fejéről leveszi annak kalapját. K. Az ítélőtábla helyesen mutatott rá arra, hogy vádlottnak zálogolási joga nem volt, amiből következik, hogy akkor, amikor zálogol kért, majd pedig azt erőszakos módon meg is szerezte, jogtalan téren mozgott. Az pedig kétségtelen, hogy sértett kalapjának B.-né vádlott által, habár csupán zálogkép történt elvétele, a két kacsa árának, tehát egy a sértettel szemben támasztott követelésnek biztosítása végett történt, s így cselekménéyében a Blkv. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétséhasznot szerezzenek. Az a mód pedig, amellyel 15.-né vádlott a kalapot megszerezte, nyilvánvalóan jogtalan és erőszakos volt, s így cselekményében a Btkv. 350. íj ában eghatározott zsarolás vétségének összes tényelemei bennfoglaltatnak. Az ítélőtábla megállapítása szerint akkor, amidőn B. forgópisztolyát kihozatta s majd az sértettre irányította. B.-né a maga cselekvőképességét — a kalapnak zálogként való elvételét — már befejezte ugyan. minthogy azonban B.-nek látnia kellett, hogy felesége a sértett fejéről a kalapot lekapta s hogy azt sértett vissza akarja venni, az ítélőtábla okfejtését elfogadva a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy B. a sértettet azért fenyegette meg, hogy sértett kalapját vissza ne vehesse, tehát szándéka — a kalap visszatartása folytán — vagyoni haszonszerzésre irányult. A mód pedig, amellyel ezt a szándékát megvalósította, nyilvánvalóan jogtalan volt, s minthogy sértettet, ráirányozva forgópisztolyát, lelövéssel, tehát gyilkossággal fenyegette, cselekménye a Btkv. 350. §-ába ütköző, 353. §. 1. pontja szerint ninősülő zsarolás bűntettének tényálladéki elemeit betölti. (1939. XI. 20. B. III. 2494/1939.)