Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— A személyes szabadság megsértése magánszemélyek 1>Í> által. A lopás. A rablás és a zsarolás. 'ify.H—Í55. — erőre berendezett közlekedési vállalat vasúti sínéiről a sínek alkatrészéül szolgáló dróthuzalt., K. A törvényszék vádlottnak egyrendbeli folytatólagosan elkövetett lopás büntette címén vád tárgyává tett cselekményét ekként minősítette. A minősítés kérdésében az ügyész megnyugodott. Vádlott és védője pedig az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. Az ítélőtábla a részleges jogerő elvénél fogva nem érinthette a törvény­széknek a lopás büntette minősítésének kérdését, annak ellenére sem. hogy a főügyész a fellebbviteli főtárgyaláson már vitatta, mikép vádlottnak ez a tette anyagi halmazatot valósít meg. Ebből következik, hogy a lopás bűntettének minősítése kérdésében —•• a Kúria 12. sz. döntvényére is figyelemmel, — semmisségi panasz nem ér­vényesíthető. Vádlott tettei az áramkörnek üzemzavar előidézésére alkalmas meg­szakítását vonták maguk után. De ezenfelül azt is eredményezhették volna, hogy az ú. n. kóboráram keletkezése folytán rongálások következhetnek be, a villanyfék gátlása pedig súlyos balesetet is előidézhetett volna. Kétségtelen ezekből, hogy vádlott e tette által a vaspálya rendes for­galmi alkalmasságát, nemkülönben az azon utazó személyeket veszélynek tette ki. A Btk. 434. §-ában megjelölt tett veszélyeztető cselekmény, annak ily jellegéről a vádlottnak tudnia kellett. Mert már a műveltségnek alacsony fokán álló embernek is tudnia kell azt, hogy a villanyerőre berendezett személyszállító üzemnél a vasúti sínekre hegesztett huzaloknak a forga­lom zavartalan lehonyolítása szempontjából jelentős és fontos szerepe van. A Beszkrt. a huzaloknak egyes alkalmakkor való elvitelével eszközölt rongálást nemcsak, hogy nem hozta helyre, hanem arról nem is szerzett tudomást mindaddig, amig az őrszemes rendőr a harmadik lopáson rajta nem érte vádlottat, aki ekkor vallotta be előző két tettét. Az első huzal-lopáskor keletkezett veszély tehát fennforgott már akkor és tartott egészen a felfedezésig, illetve a rongálás helyrehozataláig. A veszély fenforgását tehát a későbbi huzal-lopások csupán fokozták. A védett érdek ily értelmű egysége mellett az ítélőtábla jogi tévedés nélkül minősítette vádlott tettét egy rendbeli folytatólagosan elkövetett közveszélyű rongálás, bűntettévé. — (19.39. X. 18. B. III. 2121/1939.) A rablás és a zsarolás. 455. Btk. 344. §. — Rablás bűntettét követi el az üzlettárs, ha üzlettársától ennek a vele szemben fennálló tőkekövetelése összegét meghaladó összegű pénzzel telt pénztárcáját erőszak­kal elveszi. K. A védő azt vitaija, hogy a vádlott állal a sértettől elvett pénzösszeg reá nézve idegen ingót nem képezett és hogy az üzlettársi viszonyból folyóan cselekménye legfeljebb zsarolás vétségének minősíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom