Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Közigazgatási jog. — lített újból alkalmazás nem állapítható meg akkor, ha az alkalmazás nem az idézett tc. 34. §-ánk megfelelően, az ott megszabott feltételek, hanem a nyugdíj élvezetében meghagyás és az alkalmazás után járó teljes illetmények folyósítása mellett történt. — III. Az 1912: XV. tc. hatálya alá tartozó elhunyt alkalmazott gyógykezelésével felmerült orvosi és gyógyszerköltségek megtérítése, valamint temetési segély iránt támasztott igény elbírálása nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe. Kb. Az iratok szerint a panaszos néhai férje, aki 1862 évi március hó 13-án született, 1912. évi március hó végével helyeztetett nyugállományba és ellátása 31 évi beszámítható szolgálati idő alapul vételével állapíttatott meg. A panaszossal, mint nyugállományú altiszt. 1914. évi október hó 15-én kötött házasságot és 1934. évi február hó 20-án halt el. A panaszos néhai férje után. tekintette] arra is. hogy Térje a házasság megkötése után 1919. évi augusztus hó 5-től 1923. évi április hó 30-ig pótcsendőri illetmények élvezete mellett tényleges szolgálatot teljesített, özvegyi nyugdíj folyósítását kérte. Kérelmével elutasíttatván, panaszában megismétli ezt a kérelmet és' egyúttal a néhai férje betegsége alatt felmerült orvosi és gyógyszerköltségek, valamint a kiutalt temetési segélyt meghaladó temetési költségek kiutalását kéri Az 1912. évi LXV. tc. 120. §-a csak azokat a kérdéseket utalja a közigazgatási bíróság hatáskörébe, amelyek az ellátásra igényjogosultakat az e törvény alapján megillető ellátásra való igényből erednek. Ellenben az elhalt alkalmazott gyógykezelésével felmerült orvosi és gyógyszerköltségek megtérítésének, továbbá az 5100/1924. M. E. rendelet II. fejezet 15. pontjában, valamint későbbi kormányrendeletekben szabályozott temetési segédynek kérdését sem az idézett törvény, sem más törvényes rendelkezés a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem utalja és e hatáskör az 1896. évi XXVI. tc. 19. §-a értelmében a joghasonlatosság elvének alkalmazásával sem terjeszthető ki. Ezért a panasznak ezt a részét hatáskör hiányában, hivatalból vissza kellett utasítani. Az özvegyi nyugdíjigényt illetően az 1934. évi I. tc. 12. ,§-nak (1) bekezdése értelmében a határőrség és csendőrség tényleges szolgálatban álló összes egyénei, valamint ezek hátrahagyottai 1934. évi január hó 1-től az ellátás szempontjából az 1921. évi XXXfT. tc. és az 1929. évi XV. tc. hatálya alá tartoznak. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése kimondja, hogy a határőrség és csendőrség olyan tagjainak, valamint ezek olyan hátrahagyottainak ellátása tekintetében, akik az 1912. évi LXV. tc. alapján 1934. évi január hó 1-én már ellátásban részesülnek továbbra is az 1912. évi LXV. tc. hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó, — mindenkor érvényben álló ellátási szabályok alkalmazandók.