Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

154 — Büntetőjog. — A büntetés kiszabásánál a Kúria a vádlott büntetlen előéletét, a gondatlanság kisebb fokát, valamint azt, hogy a sértett maga is gondatlan volt, annyira nyomatékos enyhítő körülményeknek tekintette, hogy azok alapján a vádlottal szemben a Blk. 92. §-ának alkalmazását találta indokoltnak. — (1939. IX. 12 B. II. 320/1939.) A személyes szabadság megsértése magánszemélyek által. 453. Btk. 323., 350. §. — Nem zsarolást, hanem a személyes szabadság megsértését követi el az üzlettárs, aki résztulajdonos üzlettársát — nem vagyoni haszon szerzésének céljából — erőszakkal a közös üzlethelyiségből távozásra kényszeríti. K. — A Kúria nem osztja az alsóí'okú bíróságnak a váddal is egyező ama felfogását, hogy a vádlottnak cselekménye a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének a Btk. 65. §-a szerinti kísérlete tényálladéki elemdt meríti ki, mert nem állanak rendelkezésre oly bizonyított tények — s ilyeneket maguk az alsófokú bíróságok sem állapítottak meg, — amelyekből kétségtelen és okszerű következtetés volna vonható arra, hogy vádlottak erőszakos fellépésének a hátterében, mint motívum: a vagyoni haszonszerzés állott volna fenn és pedig olyan vonatkozásban, hogy ezen eljárással akarták volna a sértettet a társas viszonyból eredő jogairól való lemondásra kényszeríteni. Ez oly távoli feltevés csupán, amely kellő ténybeli adatokkal, a rendelkezésre álló bizonyítási anyag mellett, alá nem támasztható. Hiánytalanul felismerhetők azonban vádlottak cselekményében a Btk. 323. §§. «lső bekezdésének első tételében körülírt bűncselekmény tényálladéki elemei. Sértettnek ugyanis a társasviszonyból kifolyólag joga volt a résztulajdonát képező üzem helyiségébe való zavartalan behatoláshoz, ekként tehát vádlottal leírt cselekményükkel őt, — ha csak átmenetileg igen rövid időre is, — a szabad mozgásában akadályozták, — ami pedig az állandó bírói gyakorlat szerint már a személyes szabadságtól való megfosztás fogalmi körébe esik. A fentebb felhozottak szerint vádlottaknak a cselekménye nem az alsófokú bíróságok által megállapított zsarolás vétsége kísérletének, hanem — a vagyoni haszonszerzésre irányuló szándékra mutató adatok hiányában, — a Btk. 323. §-ának első bekezdésében körülírt személyes szabadság megsértésének törvényes fogalmát tölti be. — (1939. IV. 26. B. I. 5910/1938.) A lopás. 454. Btk. 333., 434. §. — I. Folytatólagosan elkövetett lopásként és ezzel anyagi halmazatban folytatólagosan elkövetett közveszélyes rongálásként minősül annak cselekménye, aki három ízben feszített le és vitt el eltulajdonítás végett a villany-