Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— .4 hamis vád. A szemérem elleni bűncselekmények. 151 Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 448—45Í. — már löbb izben kimondotta — a törvényben említet) vádolás nem vehető betűszerinti értelemben, hanem a helyes törvénymagyarázat szerint az felölel és kifejezésre juttat minden olyan tevékenységet, amelyet a tettes abban a tudatban követ el, hogy tettének csak az lehet az eredménye, hogy a hatóság valamely személy, vagy személyek ellen büntető eljárást indít. A hamis vád bűntettének a tényálladékát tehát kimeríti az is, ha valaki hatóság előtt tanuként történt kihallgatása alkalmával valakiről rosszhiszeműen tudva, valótlanul azt állítja, hogy az illető valamely bűntettet vagy vétséget képező cselekményt követett el. — (1939. XI. 28. B. Ili, 2265/1939.) A szemérem elleni bűncselekmények. 450. Btk. 248. §. — A nemi élet megnyilatkozásainak ismertetése és tárgyalása nem szeméremsértő abban az esetben, ha ennek a megbeszélésnek nem az a célja, hogy a nemi vágyat feltámassza vagy fokozza, hanem, hogy a nemi élet lényege felől felvilágosítson, vagy annak rendellenességeitől óvjon. Szeméremsértő azonban minden olyan írásmű, amely a nemi élet megnyilvánulásait nem a tudományos tárgyalás vagy az ismeretterjesztés követelte tárgyilagos elvontsággal, hanem kizárólag a nemi és kéj vágy feltámasztásának vagy fokozásának a céljával tárgyalja. K. — A nemi élet megnyilatkozásainak ismertetése és tárgyalása nem szeméremsértő abban az esetben, ha ennek a megbeszélésnek nem az a célja, hogy a nemi vágyat feltámassza vagy fokozza, hanem, hogy a nemi élet lényege felől felvilágosítson, vagy annak rendellenességeitől óvjon. — A nemi élet tehát, mint az emberi élet minden más megnyilatkozása, tárgya lehet tudományos megvitatásoknak. Szeméremsértő azonban minden olyan írásmű, amely a nemi élet megnyilvánulásait nem a tudományos tárgyalás vagy az ismeretterjesztés követelte tárgyilagos elvontsággal, hanem kizárólag a nemi és kéjvágy feltámasztásának, vagy fokozásának a céljával tárgyalja. Az ilyen sajtóterméknek a tartalma alkalmas a rendes ember nemi ösztönét érintő erkölcsi érzésnek a megbántására. A rendes embert ugyanis nemi ösztönének kielégítésében szemérmes tartózkodás jellemzi, amelynek a megbántása egyszersmind erkölcsi érzésének a megsértését is jelenti. Az a körülmény, hogy az írásművet egy időszaki lap már közölte, a vádlott bűnössége szempontjából közömbös. Ha az írásmű sérti a szemérmet, vádlott az ennek az írásműnek előállításával kapcsolatban kifejtett saját tevékenysége alapján tartozik büntetőjogi felelősséggel. (1939. VI. 14. B. I. 1802/1939.) Az ember élete elleni bűntettek és vétségek. 451. Btk. 281. §. — A szándék fokának vizsgálatánál legelsősorban a cselekménynek ama körülményeit kell figyelemre méltatni, amelyek a szándék kialakulására közvetlen befolyást gyakoroltak.