Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— A Közigazgatási Bíróság hatásköre, — — Végrehajtási ügyek. 421. — 129 igazgatási Bíróság eljárásával kapcsolatban e törvényszövegnek csak olyan ér­telmezés tulajdonítható, hogy a bírósági jogsegély csak a megelőző közigaz­gatási eljárásban végső fokon dönteni hivatott hatóság határozata ellen ve­hető igénybe. Hasonlókép nem akadályozhatja a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatás­köre megállapítását a orsággyűlés képviselőháza elnökének hatásköri kifo­gásában felhozott az a körülmény, hogy az országgyűlési alkalmazottak jo g viszonyait rendező 1926. évi XXII. tc. 4G. §-a szerint az országgyűlési alkal­mazottak felett a rendelkezési jog (kinevezés, előléptetés, beosztás, elbocsátás, nyugdíjazás, fegyelmi jog stb.) a képviselőház elnökét illeti. Az 1912. évi LXV. tc. 120. §-ában a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörére vonatkozó általános rendelkezést ugyanis csak idevonatkozó kifejezett törvényi rendel­kezés szüntetné meg. Ilyen rendelkezést pedig a fent felhívott törvényhely nem tartalmaz és abból ilyen rendelkezésre következtetni nem is lehet. Az előbb említett 1926. évi XXII. tc. 46. §-ában foglalt rendelkezéssel teljesen azonos rendelkezést tartalmaz a képviselőház gazdasági bizottságá­nak 1934. évi december hó 14. napján tartott ülésében elfogadott „Szervezeti szabályzat az országgyűlés hivatalai részére" 2. §-a. Az előbb kifejtettek ér­telmében azonban ez a rendelkezés sem bír a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre szempontjából jelentőséggel annál kevésbé, mert ugyánez a sza­bályzat 42. §-ában kifejezetten kimondja, hogy az országgyűlési tiszviselők és alkalmazottak mindazokban az erkölcsi és anyagi kedvezményekben és jogvédelemben részesülnek, melyeket a törvények és rendeletek az állami igazgatás más ágazataiban működő köztisztviselőknek és közszolgálati alkal­mazottaknak nyújtanak. A 113. §. pedig kimondja, hogy az országgyűlési alkal­mazottakra nézve a nyugdíjtörvény határozmányai az irányadók. Ezekből az utóbbi rendelkezésekből pedig nyilvánvaló, hogy amennyiben kifejezeti törvényes akadály nincs, az országgyűlés alkalmazottainak nyugellátása kér­désében a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt eljárásnak van helye. A kifejtettek alapján a Hatásköri Bíróság, az országgyűlés képviselő­háza elnökének hatásköri kifogásával szemben, a maga részéről is helyes­nek fogadta el a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak jqgi álláspontját és ezért a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörét ebben az ügyben megállapította (1940. ápr. 22. — 1940. Hb. 9.) Végrehajtási ügyek. 421. 1881: XVII. tc. 12. §., K. K. H. ö. 59. §. 2. bek. — Ha a zárfeloldási kérelem alapjául nem a K. K. H. Ö. 59. §. 2. bekez­désében meghatározott kivételes eset szolgált, hanem az a körülmény, hogy a csődnyitás hatályának kezdete után a csőd­tömeghez tartozó ingóságok vétettek zár alá az 1881. évi XVII. tc. 12. §-ában foglalt tiltó rendelkezés ellenére, úgy a kérelem elbírálása a közigazgatási hatóság, végső fokon a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Döntvénytár 1940. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom