Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Hatásköri Bírósári határozata. — Hb. A közadók módjára behajtandó követelésekre vonatkozó végrehajtási és ezzel kapcsolatos más eljárási szabályokat az 1927. évi V. tc.-bcn kapott törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott, a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása (600/1927. P. M. szánni rendelet == K. K. H. Ö.) foglalja magában. A K. K. H. Ö. alapján közadótartozás behajtása végett foganatosított végrehajtással okozott sérelem orvoslására a K. K. H. Ö. két eljárást rendszeresít: nevezetesen az igénykeresetet és a végrehajtási panaszt. Az igénykereset tekintetében a K. K. H. Ö. 59. §-a szerint: „a köztartozások miall vezetett foglaláskor a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezet személynél, vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól felodása iránt igénykeresetnek nincs helye. Abban az esetben, amidőn a foglalás másutt foganatosíttatik, a pénzügyigazgatóságtól, illetőleg ha ez a kérelmet elutasítja, igénykereset útján a bíróságtól csakis oly tárgyaknak zár alól való feloldása kérhető, amelyek iparosoknak feldolgozás céljából, kereskedőknek eladás céljából, fuvarosoknak, szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetőleg elraktározás céljából, ügyvédeknek és közjegyzőknek pedig ebbeli minőségükben bármi célból adattak át. Az oly ügyvédek és kisiparosok, akik foglalkozásukat iroda, illetőleg egyéb műhely hiányában lakásukban folytatják, esetleg ezek megbízói a megőrzés, illetőleg a feldolgozás céljából átvett és lakásukban lefoglalt tárgyaknak a zár alól való feloldását szintén kérhetik.'* Az idézett szakasz 2. bekezdése szerint ahhoz, hogy a köztartozások miatt vezetett végrehajtás során lefoglalt ingóságok zár alól feloldása iránti igény a rendes bíróság előtt legyen érvényesíthető, szükséges 1. hogy az ingóságokat ne a hátralékosnál vagy annak lakásán, hanem másutt foglalják le, továbbá 2. hogy az ingóságok az idézett rendelethelyben megjelölt személyek nek az ugyanott meghatározott rendeltetéssel kerültek légyen a birtokába. Vagyis — amint azt az 192.''. évi VII. tc.-nek a K. K. H. Ö. 59. §-a által átvett 48. §-ához fűzött miniszteri indokolás is kiemeli — e törvényes rendelkezés ,,az igény keresetek körét a hátralékos lakásán kívül foganatosított zálogolások esetében is kizárólag, foglalkozása folytán nála lévő idegen tulajdont képező ingóságokra korlátozza, minden más esetben pedig az igénykeresetet kizárja " A szóbanforgó szakasz 1. bekezdésében foglalt „igénykeresetnek nincs helye"' kifejezés az említett rendelethely 2. bekezdésének fent kifejtett értelme és jelentése alapján a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint tehát helyesen csak úgy értelmezhető, hogy az igénykereset indítását szabályként kizárja, vagyis hogy — az 1911. évi I. tc. (Pp.) 180. §. 1. pontjának szóhasználata szerint — a kereset érvényesítése egyáltalán nem tartozik polgári perútra. A K. K. H. Ö. 4G. §-ának 2. bekezdése kimondja, hogy: a végrehajtási eljárásnál netalán előfordult törvényellenességek, vagy sabályellenességek