Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

120 — Hatásköri Bíróság határozata. — tásköre a házassági bontóper folvamatbatételével kezdődik és ennek jogerős befejeztével véget ér. Vagyis ez időpont után a gyermektartás kérdésében a határozás joga — akár döntött megelőzően a házassági per bírósága, akár nem — már végérvényesen és kizárólag a gyámhatóságra hárul. A jelen esetben a gyámhatóság határozata után a házassági per bírósága állapította meg a gyermektartásdíjat, tehát tuljdonképpen nem arról van szó, hogy. a tartási kötelezettség, vagy a tartásdíj mérve elsőízben elbíráltassék, hanem arról, hogy a házassági bontóper során jogerős ítélettel már megállapított tartásdíj a megállapításkori körülmények megváltozása folytán továbbfizetendő-e vagy sem. A Te. 137. íjának fenti értelmezése mellett azonban e szakasz erre az esetre is alkalmazandó és nem lehet szó az 1911. évi I. tc. (Pp.) 413. §-a alapján a rendes bíróság hatáskörének megállapításáról. A Pp. 413. §-a ugyanis — a Pp. 180. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezésből folyóan — csak ol\an ügyben alkalmazható, amely a fennálló jogszabályok értelmében a remles bíróság hatásköréből elvonva nincs. A szóbanlévő ügy azonban a Te. 137. §-ának fenti értelmezése szerint a rendes bíróság hatásköréből általában el van vonva és csak kivételes esetbexi tartozik a rendes bíróság hatáskörébe. Ez a rendelkezés — amelynek alapján nyert rendes bírósági hatáskör a bontóper befejeztével mindenkép véget ér — mint kivételes rendelkezés szorosan magyarázandó. Következőleg a további eljárás már nem tartozik bírói hatáskörbe és így az ilyen esetre a Pp. 413. §-a nem alkalmazható. Támogatja ezt a jogi álláspontot az 1894. évi XXXI. tc. 97. §-ában foglalt az a rendelkezés is, amely a gyámhatóságot feljogosította, hogy a törvényes gyermek tartásának és elhelyezésének kérdésében a bírói határozattól eltérőleg intézkedhessen és amely rendelkezést sem a Pp., sem a Te., sem egyéb törvényes jogszabály hatályon kívül nem helyezett (1933. Hb. 17. sz (1940. máj. 20. — 1940. Hb. 8). 412. 1877: XX. tc. 30. |. a) p., 1894: XVI. tc. 123. §. 4. bek. — A gyámhatóság részéről a hagyatéki eljárás során kirendelt ügygondnoknak a hagyatéki eljárásban felmerült díjai és költségei megállapítására az 1894. évi XVI. tc. 123. §-ának 4. bekezdése érteimében a rendtes bíróság hivatott. Hb. Altalános jogszabály, hogy kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában minden hatóság önmaga állapítja meg az előtte folyt eljárásban felmerülő költséget. Viszont jogszabály az is, hogy a hatósági mgbízás alapján kifejtett tevékenység ellenértékél — kifejezett eltérő szabály hiányában — az a hatóság jogosult megállapítani, amely hatóságtól a kirendelés eredt. Erre az utóbbi szűkebbkörű jogszabályra tekintettel a jelen ügyben a közigazgatási hatóság lenne hivatott megállapítani az ügygondnok részére a hagyatéki eljárásban felmerülő díjakat és költségeket, ha nem volna olyan eltérő törvényes rendelkezés, amely az ilyen díjak és költségek megállapítását a rendes bíróság hatáskörébe nem utalná.