Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári 119 ügyekben. — Ipari és kereskedelmi alkalmazottak illetményügyei. 409—410. — Gyámsági és gondnoksági ügyek. 411. — Ennélfogva a 4600/1933. M. E. számú rendelet 27. §-a alapján eljáró döntőbizottság nem külön híróság, hanem a rendes közigazgatási szervezeten kívülálló közigazgatási hatóság. (1939. nov. 13. — 1939. Hb. 39.) Gyámsági és gondnoksági ügyek. 411. 1930: XXXIV. tc. 137. §. — Előbb a gyámhatóság által, utóbb a szülők között folyamatban volt bontóperben a bíróság által a törvényes kiskorú gyermek eltartása fejében megállapított tartásdíjfizetési kötelezettségnek a megszüntetése tárgyában az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozott. Hb. A törvényes kiskorú gyermek tartási igénye elbírálásának hatásköri hovatartozása kérdését jelenleg az 1930. évi XXXIV. te. (Te.) 137. §-a szabályozza. Az idézett törvényszakasz kimondja, hogy a „Törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a házassági per folyamán (Pp. 674. §.) a házassági per bírósága szükség esetében ideiglenesen határozzon ebben a kérdésben, ha a gyámhatóság nem határozott. A felbontó vagy ágytól és asztaltól elválasztó ítéletben a házassági per bírósága szükség esetében akkor is határoz a gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében, ha a gyámhatóság már határozott (1894 .évi XXXI. tc. 95. és 105. §.)." Az 1930. évi XXXIV. tc. 137. §-a tehát a törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében általános szabályként a gyámhatóság hatáskörét állapítja meg és e szabálytól eltérően a rendes bíróság részére csak kivételesen két esetben ad hatáskört. Nevezetesen: 1. ha a házassági per folyamán szükség van ideiglenesen e kérdésben dönteni és a gyámhatóság nem határozott; 2. ha a felbontó vagy ágytól és asztaltól elválasztó ítéletben szükséges ilyen döntés, jóllehet a gyámhatóság már határozott. E törvényszakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint: ennek a szakasznak célja az, hogy a kiskorú törvényes gyermekek elhelyezésének és tartásának a kérdésében eddig gyakran felmerült hatásköri összeütközéseket és ezekből folyó késedelmeket lehetőleg megszüntesse. Eddig ugyanis a gyámhatósági és a bírósági hatáskör szempontjából lényeges volt, hogy a szülők együttélnek-e vagy különváltan, megegyeztek-e a gyermek elhelyezése és tartása felől és gondoskodnak-e gyermekük tartásáról vagy nem stb. A tör vényjavaslat ezektől a feltételektől függetlenül határozza meg ezekben az ügyekben a gyámhatóság hatáskörét s ezzel elkerüli azt, hogy a hatáskör kérdésében mindezeket vizsgálni kelljen és hogy ezekben a tényezőkben való változás az ügynek egyik hatóság hatásköréből a másikéba való átmenetellel járjon. A felhívott törvényhelynek kivételt megállapító rendelkezése — figyelemmel a miniszteri indokolásra is — helyesen tehát csak úgy értelmezhető, hogy a törvényes kiskorú gyermekek tartása ügyében a rendes bíróság ha-