Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

86 — Pénzügyi jog. — 279. — A • meghatalmazott nem csupán a meghatalmazó részére, hanem annak nevében is vásárol, vagyis az ügyletet csak közvetíti. Ebben az esetben tehát az a számla, amelyben a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és részére kötött ügyletről elszámol, feltételesen illetékmentes s csak abban a tartalmában esik illeték alá, amelyben jutalék követeléséről ad számlát. (Kb. 21.051/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 50.) 280. — Visszavásárlási szerződéseknél, ha a visszavásárlási ár meg van állapítva, az illeték alapja a megállapított visszavásárlási ár; ettől eltérni nem lehet. Az általános szabályok szerinti értékmegállapításnak ilyen esetekben nincs helye. (Kb. 5013/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 53.) 281. — Az az okirat, amelyben a felek arra kötelezik magukat, hogy az okiratban meghatározott tartalmú bírói egyezséget fognak kötni s amelynek megfelelően a bírói egyezséget meg is kötötték, nem egyezségi, hanem csak állandó összegű okirati illeték alá esik. (Kb. 3933/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 44.) 282. — Az a szerződés, amelynek alapján az egyik, szerződő fél arra nyer jogot, hogy kőbányát rendeltetésének megfelelő kiaknázás útján használhasson, mint haszonbérlet esik illeték alá. (Kb. 5998/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 48.) 283. — Szabályszerűnek kell tekinteni a bélyegjegy felhasználásának azt a módját, amely szerint a bélyegjegyet az okirat szövegének megrögzítését követő időben bár, de még az okirat aláírását megelőzően ragasztották fel az okiratra és írták keresztül. (Kb. 16.298/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 45.) Törvénykezési illeték. 284. 1914: XLIII. tc. 1. §. 1. b) p. — A per szüneteltetésére irányuló közös beadvány az 1914: XLIII. tc. 1. §-ának 1. b) pontja szerint esik illeték alá. (Kb. 15.49271935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 44.) 285. 1914: XLIII. tc. 2. §. — Azt a beadványt, amelyben a peres felek egyike bejelenti, hogy tanúja betegsége miatt a tárgyaláson nem tud megjelenni és erre tekintettel új határnap kitűzését kéri, nem lehet az 1914: XLIII. tc. 2. §-a alá vonni, mert ilyen esetben a bíróság a Pp. 241. §^ában foglaltak értelmében hivatalból intézkedik új tárgyalás kitűzése iránt. (Kb. 11.271/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 40.) 286. 1930: XXXIV. tc. 8. §. — E §. alkalmazhatóságát nem érinti az a körülmény, hogy a perbíróság csupán perrendi okokból utasította el az elutasítás alapján illetékfizetésre kötelezendő peres felet. (Kb. 4684/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 48.)