Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Okirati illeték. 279—283. — — Törvénykezési illeték. 28A—290. — 87 287. 1914:XLIII. tc. 11. §. — A tisztességtelen verseny abbanhagyása és járulékai iránt indított perben hozott az után a végzés után, amelyben a bíróság a per jogerős befejezéséig terjedő ideiglenes hatállyal az abbanhagyásra kötelezte az alperest, illetéket követelni nem lehet, mert ilyen tárgyú bírói határozat az 1914:XLIII. tc. 11. §-ának kimerítő felsorolásában nincs benne. (Kb. 10.806 1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 47.) 288. 1914:XLIII. tc. 20. §. — E §. értelmében az alperes elismerése alapján csak abban az esetben jár ítéleti illeték helyett az egyezségre megállapított illeték, ha a felperes kifejezetten nem kér ítéletet és ennek következtében a tárgyalás félbeszakad és a per szünetelővé válik. (Kb. 11.797 1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 44.) 289. 1914:XLIII. tc. 25. §. — 1. Az 1914: XLIII. tc: 25. §-a alapján .a másolatok elkészítéséért járó illeték követelésének jogosságát nem érinti az a körülmény, hogy a. perbíróság a másolatokat a hiányzó példányok pótlására való felhívás nélkül készítette el. — 2. Az írásdíjat, ha a felet ügyvéd képviseli, az 1914: XLIII. tc. 54. §. első bekezdése értelmében az ügyvéd köteles megfizetni. — 3. Az írásdíjra a szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a 75. §. értelmében nem terjed ki. (Kb. 6044/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 31—32.) 290. 1914: XLIII. tc. 8. §. — A mellékletnek illetékköteles beadványhoz történt ismételt csatolása esetén a mellékleti illetéket, arra tekintet nélkül, hogy az újbóli csatolás egyazon vagy más eljárás keretében történt-e, újból le kell róni. Kb. Az 1914. évi XLIII. tc. 8. §-a, illetve az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet 40. §-a értelmében a polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványokhoz csatolt mellékletek mindegyike után ívenként 30, illetve 40 fillér illetéket kell a beadványokon leróni, aszerint, hogy a per vagy az eljárás értéke 100 P-t meg nem halad, vagy 100 P-nél több. Ez a törvény s inás jogszabály sem helyezte hatályon kivül az ill. díjj. 73. és 74. §-aiban a mellékletek illetékére vonatkozó egyéb rendelkezéseket s ennek folytán a polgári bíróságok előtti eljárásokban is érvényes az a szabály, hogy csak a bélyegköteles beadványokhoz csatolt mellékletek esnek illeték alá. Az ill. díjj. 74. tételében felsorolt illetékmentes mellékletektől elte kintve ethát, amelynek egyike sem vonatkozik az adott esetre, a mellékletek illetékkötelezettségének az a feltétele, hogy azokat a bélyegköteles beadványhoz csatolják, ami az adott esetben adva van, mert a cégbírósághoz intézett minden beadvány az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet 50. §-a értelmében illetékköteles. Az a körülmény, hogy a beadványhoz csatolt mellékletek után, rgy más ebadványhoz történt csatolásuk folytán, a mellékleti illetéket egyszer