Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
68 Pénzügyi jog. mény, az adómérleg felállításánál az üzleti eredményt növelő tétel. (1938. ápr. 29. — 1986. E. H. — Kb. 18.291/1934. P. sz. — Fod. 1938. évi 3. f. 66.) 101. K. H. Ö. 22. §. 4. bek., J. V. H. Ö. 43. §. 4. bek. — Az általános kereseti adó, valamint a jövedelem- és vagyonadó újbóli megállapítása céljából a pénzügyi hatóság által az adózó félnek szabályszerű adóbevallás beadására irányuló felszólítása csak akkor tekinthető megtörténtnek, ha a felszólítást az adóév március hó végéig szabályszerűen kézbesítették is. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 323. számú jogegységi megállapodása. — Pod. 1939. évi 2. f. 35.) 102. K. H. Ö. 30. §., J. V. H. Ö. 8. §. — Az általános kereseti-, valamint a jövedelem- és vagyonadónál könyvvizsgálatot a fél kérelmére akkor kell elrendelni, ha az adózó fél hiteles nyereség-, veszteség- és mérlegszámlát, illetőleg egyszeres könyvvitel esetében az ezekből összeállított eredményre vonatkozó hiteles könyvkivonatot az adókivetési, vagy a jogorvoslati eljárás során benyújtott. Kb. I. Az általános kereseti-, valamint a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles tiszta jövedelem megállapítása: az adózók üzleti, vagy gazdasági könyveinek az adatai alapján, vagy pedig a rendelkezésre álló összes egyéb adatok alapján történik. Arra nézve, hogy az adóalap megállapítása céljából az adózó üzleti és gazdasági könyveinek megvizsgálását mikor kell elrendelni, sem a K. H. ö., sem a J. V. H. Ö. kifejezett rendelkezéseket nem tartalmaz; idevonatkozó rendelkezés csak a most említett H. ö.-höz tartozó végrehajtási utasításokban van. Nevezetesen a K. H. ö. 30. §. (3) bekezdéséhez, valamint a J. V. H. ö. 51. §. (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése majdnem szószerinti hasonló szövegben akként rendelkezik, hogy amennyiben a nyereség-veszteség számla, mérleg és leltár szerint mutatkozó jövedelem- és vagyonérték az adózó tényleges viszonyainak a kir. adóhivatal véleménye szerint meg nem felel, vagy annak adatai aggályosak, úgyszintén abban az esetben is, ha az adó megállapítására befolyással bíró oly lényeges körülmények felderítéséről van szó, amelyek csak az üzleti könyvek és feljegyzések betekintése után állapíthatók meg, a m. kir. adóhivatal könyvvizsgálatot rendel el. A könyvvizsgálatot foganatosítani kell, ha az adózó azt kéri, hacsak a m. kir. adóhivatal a könyvvizsgálattal bizonyítani kívánt állítást valónak el nem fogadja. Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvalóan következik, hogy az adókivető hatóságnak először azt a kérdést kell elbírálnia, hogy az adózók könyveinek az adatai alapján mutatkozó jövedelem és vagyon, az adózók tényleges viszonyainak megfelel-e, vagy pedig a könyvek adatai aggályosak és azután kell határozni arról, hogy az adózó felek könyvekkel bizonyítani kívánt állításait valónak fogadja-e el, vagy pedig a könyvvizsgá-