Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Házadó. 70. 57 értékét. Nyilvánvaló tehát, hogy a inunkáslakás ilyetén hasznosítása gazdaságilag egyenértékű a bérbeadás útján történő hasznosítással — még akkor is, ha a lakás egyenértéke sem a munkás részéről külön lakbér fizetésének alakjában nem mutatkozik elkülönítetten. Mert az kétségtelen, hogy a munkáslakás használatának átengedése csökkentő hatással van a munkabér megállapítására akkor is, ha ez külön kifejezésre nem jut. Minthogy a munkaadó a munkásnak átengedett lakás használata fejében gazdasági értékkel bíró és a termelt iparcikkek értékesítése útján elért üzemi bevétel kentében tényleg pénzértékre átváltott ellenértéket kap a munkástól, ennélfogva bérbeadás útján hasznosítottnak kell tekinteni a munkáslakást. A becsléssel megállapított haszonérték a lakbérnek minősülő ellenértéket fejezi ki. Második kérdés az, hogy a külön bérfizetés nélkül átengedett munkáslakásra nézve bekövetkezhetik-e adótörlésre jogalapot szolgáltató laküresedés? Ebből a szempontból döntő jelentősége van a lakás rendeltetésének. A H. H. Ö. 22. §-ának (1) bekezdés 4. pontjához fűzött utasítás első bekezdésében foglalt helyes törvénymagyarázat szerint az üresedés tartamára nincs helye házadótörlésnek a tulajdonos által használt, vagy az ő használati rendelkezésére álló, vagy másnak teljesen ingyen átengedett épület (épületrész) után akkor, ha az lakható, illetve használható karban van. A munkáslakás rendeltetése nem az, hogy a tulajdonos maga használja, vagy arra a célra fenntartsa, illetve másnak ingyen átengedje, hanem kizárólag az a rendeltetése, hogy munkateljesítés ellenében a munkásnak lakás céljára átengedje. Ha a munkás kilép a szolgálatból és a lakásból kiköltözik, akkor a megüresedett munkáslakás után törölni kell az üresedés tartamára eső házadót, mert a munkaadó arra az időre éppúgy elveszti a lakás hasznosításának házadóalapul szolgáló ellenértékét, mint ahogyan elveszti a megüresedő bérlakás tulajdonosa a bérjövedelmet. Már pedig a ház hozadékával kapcsolatos házadó követelésének jogosságát, illetve fizetésének kötelezettségét aránylagosan megszünteti a hozadék egész vagy részleges elvesztése. Kérdés merülhet fel még arra nézve, vájjon indokolt-e a házadó törlése akkor is, ha a munkaadó a megüresedett munkáslakást rendes bérbeadás útján hasznosíthatná, de ezt nem teszi. Erre nézve nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a munkáslakások rendszerint a vállalat telepén vannak és a vállalat üzemének rendjét veszélyeztethetné az. ha a munkások közé olyan egyéneket költöztetnének be, akik a vállalat üzemének zavartalan folytatásában gazdaságilag érdekelve nem lévén, a munkafegyelem és rend tekintetében a vállalatra nézve hátrányosan befolyásolhatnák a munkásokat. Ilyen esetben nem lenne indokolt a házadó törlését ahhoz a korlátozáshoz kötni, hogy a munkaadó a megüresedett munkáslakásnak rendes bérbeadás útján való hasznosítását kísérelje meg, s ha a bérbeadás nem sikerült, csak akkor töröljék a házadót. Ilyen korlátozás még azért sem lenne indokolt, mert a megüresedett bérlakásra