Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

58 Pénzügyi jog. nézve sem kényszeríti a kincstár a házbirtokost arra, hogy a bér jelenté­keny leszállítása, vagy esetleg más kedvező feltétel megállapítása útján pl. az eredeti rendeltetésétől eltérő használatnak engedélyezése útján töre­kedjék mielőbb újra bérbeadni az épületet (épületrészt). Nem lehet azonban törölni a házadót az időszaki üzem munkáslaká­sainak megüresedése alapján akkor, ha a haszonérték megállapításakor már kifejezetten figyelembe vették azt, hogy a lakást nem egész évben, hanem csupán az időszaki üzem tartama alatt használják és annak meg? felelő haszonértéket állapítottak meg. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osz­tályának 301. számú jogegységi megállapodása. — 1938. évi január hó. — Pod. 1938. évi 2. f. 40.) 71. H. H. Ö. 22. §. 2. bek. — A házbirtokosnak a bérbehajt­hatatlanság címén alapuló házadótörlés iránti igénye, ha a hát­ralékos bér behajtása végett végrehajtási eljárást nem tett folya­matba, a bérlőnek a bérlet tárgyából való kiköltözésének napján, illetve ha a behajthatatlanságról később értesült, úgy az értesü­lés napján, — ha pedig végrehajtást foganatosított, úgy az utolsó végrehajtási cselekmény, illetve az arról szóló határozat jogerőre emelkedése s amennyiben erről kézbesítés útján értesül, a kézbe­sítés napján nyilik meg s a kérelem ettől számított 15 nap alatt adandó be. Kb. A H. H. Ö. 22. §. (2) bekezdése, illetve az ennek helyébe lépett 16.330/1933. M. E. számú rendelet (2) bekezdése szerint az adótörlésre irá­nyuló kérelem az adótörléshez való igény beálltának napjától számított 15 napon belül adandó be az adóhivatalhoz címezve a községi elöljáróság­nál (városi adóhivatalnál). Eldöntendő kérdés az, hogy az adótörléshez való igény beálltának napjául mely napot kell tekinteni a bérbehajthatatlanság címén kért adó­törlés esetében. Általában ennek a napnak az a nap tekintendő, amelyen a kérelmező a bérkövetelésének egészben vagy részben való behajthatatlanságáról ér­tesült. Ebből a szempontból mindenekelőtt két eset különböztetendő meg és pedig, hogy tett-e folyamatba a kérelmező a hátralékos bér behajtása végett végrehajtási eljárást, vagy sem. A 66.000/1934. P. M. számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének 5. pont­jához fűzött utasítás (1) bekezdésének 5. pontja szerint a házbér behajtha­tatlansága igazoltnak veendő akkor, ha az oly bérlettárgyaknál, amelyek­nek évi bére az 1.200 P-t meg nem haladja, a házbirtokos a bérlő és két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolja, hogy a nyilatkozatban számszerűen feltűntetett összegű hátralék biztosítására semmiféle biztosítékkal nem ren­delkezik és ilyet a bérlőtől nem is szerezhet. Ezekben az esetekben tehát a házbirtokos a bérhátralék behajthatat­lanságának igazolására -végrehajtást foganatosíttatni nem köteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom