Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Háiaadó. fii. 53 67. H. H. Ö. 8. §. 7. bek. — Az a kérdés, hogy a vízdíj a ház­adé-alap megállapításánál a nyers bérjövedelemhez hozzászámi­tandó-e vagy sem, a H. H. Ö. §. (7) bekezdés 1. pontjának, a víz­vezetéki s helyi szabályrendeletek vonatkozó intézkedéseinek egy­bevetésével döntendő el, és, ha a szabályrendelet szerint a vízdíj fizetése a lakót terheli, úgy a lakó által szerződésileg megállapí­tott bérösszegen felül külön fizetett vízdíj a nyers bérjövedelem­hez a házadó megállapításánál nem számítható hozzá akkor sem, ha a szabályrendelet a vízdíj megfizetését egyébként a háztulaj­donos kötelezettségévé teszi is. Kb. A vízdíj, — tekintettel arra, hogy a vízszolgáltatás a város (köz­ség) részéről kötelező, az közérdeket szolgál, szabályrendelet alapján vetik ki s közadók módjára hajtják be, — kétségtelenül közszolgáltatás. A H. H. Ö. 8. §. (7) bekezdés 1. pont szerint nem számítható a nyers házbérjövedelembe az olyan közszolgáltatás, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó útján szed be. Vagyis az olyan közszolgáltatások nem számíthatók a házadó-alaphoz, amelyek a közülettel szemben a lakót ter­helik, s amelyeket a háztulajdonos a lakótól nem a saját, hanem a közület részére szed be. Azt a kérdést, hogy a vízdíj kit terhel, a helyi szabályrendeletek sza­bályozzák s tekintettel arra, hogy a közüzemi pótlék fogalmát, mint ilyent, a 8.888/1927. M. E. számú rendelet 1928. évi február 1-ével megszüntette, .a vízdíj viselésének a kérdésében is a helyi szabályrendeletek az irány­adók. Ha tehát a helyi szabályrendelet szerint a vízdíj a lakót terheli, úgy a szabályrendeletnek magánjogi vonatkozásban is kötelező hatályánál fogva, a vízdíj tekintetében kötelmi jogviszony az illető város (község) és a bérlő között létesül, amin nem változtat az, hogy a szabályrendeletek a vízdíj befizetésére rendszerint a háztulajdonost kötelezik. Ez az intézkedés ugyanis csupán a beszedés könnyebbségét és a nagyobb anyagi biztonságot célozza, a fentemlített kötelmi viszonyt azonban nem érinti és nem létesít a város (község) és a tulajdonos közt olyan kötelmi viszonyt, amelynek folyomá­nyaképpen a vízdíj nem a lakó, hanem a háztulajdonos terhe lenne. Ez kö­vetkezik különben magából a H. H. ö. fenthivatkozott rendelkezéséből is, amely az olyan közszolgáltatást veszi ki a házadó alól, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó útján beszed, vagyis amely a várossal (köz­séggel) szemben a bérlőt terheli, de amit a város (község) mégis a bérbe­adótól követelhet. Ezt a bérlő és a város (község) közötti kötelmi jogviszonyt nemériati az egyes szabályrendeletekben foglalt olyan rendelkezés sem, amely a víz­díjat az ingatlan dologi terhévé teszi. Mert az intézkedés is nyilván a kö­vetelés behajtásának könnyebbségét és nagyobb biztonságát célozza s az nem egyéb, mint zálogjog-szerzés, amely a városnak csak dologi jogot biz­tosít, az ingatlan tulajdonosát azonban nem teszi a vízdíj személyes adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom