Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

54 Pénzügyi jog. sává. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 308. számú jogegységi megállapodása. — 1938. évi június hó. — Pod. 1938. évi 2. f. 51.) 68. K. K. H. Ö. 19. §. — Az, hogy valamely épület haszonértékét a helyiségek (lakrészek, üzlethelyiségek, mellékhelyiségek) tévesen figyelembe vett száma szerint helytelenül állapították meg, az alap hibás kiszámításának kérdése, amely után kivetett házadónak megfelelő helyesbítése a K. K. H. Ö. 19. §-a alapján az elévülési határidőn belül bármikor kérhető. Kb. A H. H. Ö. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a fél fellebbezéssel élhet, a kivetett házadó jogossága, mérve, törlése és az ideiglenes házadómentesség kérdésében, ha az elsőfokú hatóság határozatát sérelmesnek tartja. A K. K. H. Ö. 19. §-ának (2) bekezdése alapján az adózó a kivetett adó helyesbítését kérheti többek között akkor, ha az adótartozás, vagy az adóalap kiszámítása hibás. A (3) bekezdés szintén hibás kiszámításról szól, de csak a számműveleti vagy leírási tévedésből keletkezett hibás kiszámításról. Ezt a hibát hivatalból köteles helyrehozni a kir. adóhivatal, még pedig akkor is, ha a hibás kiszámítás nem a kincstárra, hanem az adózóra nézve káros. A (2) bekezdésben tárgyalt hibás kiszámítás más okból keletkezik és csak az adózóra nézve káros. Ezt a hibás kiszámítást kizárólag az adózó kérelmére helyesbítheti az adóhivatal. Ez a bekezdés nem jelöli meg a hibás kiszámítás okát. Az a kérdés tehát, hogy a számműveleti, vagy leírási tévedésen kívül in ilyen más oka lehet még a hibás kiszámításnak? Oka lehet a ténykérdésben való tévedés. Ilyen tévedés lehet pl. az adótárgynak a valóságtól eltérő megállapítása. A H. H. Ö. 9. §-a és a hozzá fűzött utasítás szabályozza a bérbe nem adott épület (épületrész) után a házadó alapjául szolgáló haszonérték megállapításának módját. A (2) bekezdés szerint a tényleges béreknek megfelelő haszonérték becslésekor mérvadó minden olyan körülmény, amelyből a haszonérték helyesen megállapítható. Ebből a szempontból fontos tényező az épület (épületrész) nagysága, a helyiségek száma és rendeltetése, továbbá az épület fekvése és építésének módja. Az adóalapul megállapított haszonérték sérelmezésének többféle oka lehet: például 1. nem megfelelő értékű bérlakással hasonlították össze a bérbe nem adott lakást; 2. lakórésznek minősítettek olyan helyiséget, amelyről a házbirtokos azt vitatja, hogy mellékhelyiség; 3. a ténylegesnél több helyiséget vettek számításba a haszonérték megállapításakor. A 1. alatt említett vitás kérdés a mérv fogalmába tartozó jogkérdés; a 2. alatt említett vitás kérdés a jogosság fogalmába tartozó jogkérdés; a 3. alatt említett vitás kérdés kizárólag ténykérdés, mert a helyiségek minősítése nem vitás, hanem hiba forog fenn a haszonérték megállapítá-