Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

42 Közigazgatási jog. Ez a törvényhely még azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy ha az alkalmazott állásából kifolyólag tényleges szolgálatának tartama alatt természetben kapott lakást és nyugalomba helyezésének időpontjában ilyen lakásban lakott, a részére járó lakáspénzt a természetbeni lakásból kiköltözése napjától kezdve kell folyósítani. A törvény szövegéből azonban nem tűnik ki, hogy a természetbeni lakásból való kiköltözés és „ellátás folyósítására való igény beálltának napját követő" lakbérnegyedig terjedő időre a lakbérnyugdíj helyébe lépett és a nyugdíj mellett járó lakáspénzt, vagy pedig azt a lakáspénzt kell-e folyósítani a nyugdíjasnak, mely őt a tényleges szolgálatban megillette volna arra a lakbérnegyedre, ha nem lakott vona természetbeni lakásban. E tekintetben világos rendelkezéseket tartalmaz az itt tárgyalt 1934 : I. t.-c. 14. §-ának (3) bekezdésébe foglalt utasítás alapján kiadott 1630/1934. M. E. számú rendelet 5. §-ának (3) bekezdése. Eszerint abban az esetben, ,.ha az alkalmazott állásából kifolyólag tényleges szolgálatának tartama alatt természetben kapott lakást és nyugalomba helyezésének időpontjában ilyen lakásban lakott, részére a természetbeni lakásból kiköltözése napjától kezdve annak a lakbérévnegyednek a végéig, amelyben a tényleges szolgálat alól felmentették (szolgálati viszonyát megszüntették), annak a lakáspénznek aránylagos részét (egy napra egyharmincadrészt számítva) kell folyósítani, amely az ilyen alkalmazottat a tényleges szolgálat alatt utoljára megillette volna abban az esetben, ha nem lakott volna természetbeni lakásban". Nyilvánvaló tehát, hogy ez a rendelkezés a természetbeni lakásból, a nyugalomba helyezést követő lakbérnegyed kezdete, vagyis az előtt az. időpont előtt kiköltözni kényszerült nyugdíjas részére, mikor a lakbérnyugdíj helyébe lépett és a nyugellátás egy részét tevő lakáspénz a fentebb ismertetett jogszabályok értelmében esedékessé válik, nem a lakbérnyugdíj helyébe lépett és az ellátás egy részét tevő lakáspénzt biztosított, hanem oly lakáspénzt, mely a ténylegességi illetmények tartozéka és amely még az alkalmazott tényleges szolgálatának tartama alatt esedékessé vált volna, ha az alkalmazott nem természetbeni lakásban lakott volna. így ez a most tárgyalt rendelkezés összhangban van azzal a fentebb ismertetett és a 9800/1932. M. E. szánni rendelet 1. §-ának első bekezdésében foglaltakkal nem érintett azokkal a szabályokkal is, hogy a lakbér első napján az egész évnegyedre járó lakáspénz esedékessé válik. Mindezekből tehát az következik, hogy a jelen ügy tárgya a felekezeti iskolai tanító ténylegességi készpénzjárandóságának egy része. Minthogy pedig az ily járandóságok tekintetében keletkezett jogviták ügyében ez előtt a bíróság előtt eljárásnak helye nincsen, a bíróság a rendelkező rész értelmében határozott, (1938. jún. 8. — 1643. E. H. — Kb. 5329/1936. K. sz. — Kod. 1939. évi 1. f. 25.) 53- 1888: XIX. t-c. 47. §. — A halászati jog haszonbérbeadásából származó tiszta jövedelem vagy annak egy része a köz-