Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

554 Öröklési jog. delkező a végrendeleti örököst az elidegenítési szerződéssel kijátszani célozta, és az elidegenítő félnek erről a kijátszási szándékáról a szerző tudott. — III. A viszonos közös végrendelet tárgyául szolgáló vagyont a végrendelet tartalmával ellentétes módon a túlélő házastárs élők közötti ajándékozással egyáltalán nem csorbíthatja, ennélfogva a kijátszási szándék csak visszterhes átruházásnál jöhet szóba. — IV. Viszonos végrendelkezés esetén a túlélő házastárs élők közötti intézkedési jogának a korlátozása a közös végrendeletben rendelt örökös öröklési jogának a biztosítását célozza, ennélfogva a végrendeleti örökös megtámadási joga a viszonos közös végrendeleten és nem a végrendelkezőkkel való rokoni kapcsolatán alapszik, az átruházás hatályossága szempontjából tehát közömbös, hogy az örökhagyó által eladott ingatlanok az ő tulajdonai voltak, a végrendeleti örökös pedig az ő és nem a férje rokona volt. (K. 1939. jan. 26. — P. L 5235/1938.) V. ö.: Gr. XXXI. 870. sorsz. 839. Mt. 1989., 1995. §. — Vagyonkezeléssel megbízott végrendeleti végrehajtó jogosultsága hagyaték ellen vezetett végrehajtás megszüntetése iránti per megindítására. — Vagyonkezeléssel is megbízott végrendeleti végrehajtó jogosultnak veendő mindazokra a jogcselekményekre, amelyek a hagyaték állagának megóvása érdekében a hagyaték ellen intézett jogtalan támadások kivédése végett múlhatatlanul szükségesek. A vagyonkezelő végrendeleti végrehajtó tehát általában nincs elzárva attól, hogy — ha a hitelező kérelmére az örökösök ellen a hagyatékra foganatosítandólag időelőtt, — vagy egészben vagy részben fenn nem álló követelés behajtása végett — kielégítési végrehajtás rendeltetett el, — annak felfüggesztése vagy megszüntetése, vagy korlátozása iránt e tisztségéből folyóan a végrehajtató ellen keresettel felléphessen. (K. 1938. jún. 24. — P. V. 458/1938.) Kötelesrész. 840. Mt. 2005. §. — Kötelesrésze utólagos házassággal törvényesített gyermeknek. — A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság által helyesen idézett 1011. számú elvi határozata értelmében a kötelesrész szempontjából a törvényes házasságból származott és házasságkötéssel utólag törvényesített gyermekek között semmi különbség nincs. Ennek folytán az utólagos házassággal törvényesített gyermek nemcsak abból a vagyonból követelhet kötelesrészt, amelyet a szülője az ő születése után ruházott át ingyenesen a törvényes házasságból származott gyermekeire, hanem a törvényesített gyermek születését megelőzően ilyen módon átruházott vagyonitól is.