Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
Egyéb ügyek. 52. 41 tására nem hajlandó, de nem is kötelezhető. E tekintetben hivatkozott a panaszos a közigazgatási bíróság 4245/1928. K. számú ítéletére, melynek értelmében a nyugalomba helyezett tanítónak az iskolafenntartóval szemben fennállott mindennemű igénye megszűnik a szolgálati kötelék megszűntével. A lakbérnyugdíj a nyugellátás tartozéka és ennek jogi természetét osztja és minthogy az, hogy a nyugalomba helyezett tanító egy bizonyos időre se természetbeni lakásban, se lakáspénzben ne részesüljön, a lakáspénzre vonatkozó rendelkezések célzatával ellentétben állana, a tanítónak nyugalomba helyezése időpontjától kezdődően a nyugdíjintézet terhére kell lakáspénzben részesülnie. IT. Ezzel a panasszal szemben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e bíróság hatásköre ellen kifogást emelt azon az alapon, hogy a nyugalomba helyezett tanítónak az arra a lakbérévnegyedre járó lakáspénze, mely lakásbér-évnegyedben nyugalomba helyeztetett, a tényleges illetmények jogi minőségével bíró járandóság, már pedig a m. kir. közigazgatási bíróságnak a felekezeti tanítók ténylegességi járandóságai közül csak a fizetésnek terményben megállapított részére nézve van hatásköre. III. A felekezeti iskolai tanítók ténylegességi készpénzilletményei — így lakáspénz igénye ügyében keletkezett jogviták eldöntését valóban sem az 1896 : XXVI. t.-c„ sem más törvényes rendelkezés nem utalja a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe, a hatáskör kiterjesztésének a joghasonlatosság elve alapján pedig az idézett t.-c. 19. §-a értelmében helye nincs. Ezért a bíróságnak, annak eldöntése végett, hogy az itt tárgyalt ügyben van-e helye eljárásnak a bíróság előtt, azt kellett elbírálnia, hogy a szeptember hó 1-étől kezdődően nyugalomba helyezett, e naptól kezdődően nyugdíjat élvező és az iskolafenntartó által nyújtott természetbeni lakásból e napon kiköltözni kényszerült felekezeti iskolai tanítónak a nyugalomban eltöltött első két hónapra, tehát a szeptember és október hónapokra járó lakáspénze a tényleges illetmények jogi minőségével, avagy pedig a Byugellátás jellegével bíró járandóság. Az 1914 : XXXVI. t.-c. 25. §-ába foglalt rendelkezések értelmében a lakbérnyugdíjat „az ellátás folyósítására való igény beálltának napját követő naptári évnegyed első hónapjának első napjától kezdve, előzetes negyedévi, az egyéb állandó ellátásokat pedig az ellátás folyósítására való igény beálltának napját követő hó elsejétől kezdve előzetes havi részletekben kell folyósítani". A lakbérnyugdíj (ma már lakáspénz) esedékességének idejét az 5600/ 1924. M. E. számú rendelet I. fejezetének 6. pontjába foglalt rendelkezés annyiban módosította, hogy a lakáspénzt február, május, augusztus és november hó 1.-én kell kifizetni. A rendelet következő pontjának első mondata pedig úgy szól, hogy „a lakáspénz negyedévenkint előzetes részletben esedékes". Ugyancsak az 1934 :1. t.-c. 4. §-ának (10) bekezdése értelmében a nyugdíjas részére járó lakáspénzt „az ellátás folyósítására való igény beálltának napját követő lakbérnegyedtől kezdődően" kell folyósítani.