Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Alaptalan gazdagodás. — 817—876'. öröklés; öröklésbői kiesés. — 819. 531 bíróság jogi döntése, amely szerint (.. .mint a lejben 11. a ). Következés­kép a felperes a szóbanforgó ingókat az alperestől sikeresen ezért nem követelheti vissza. (... Mint a fejben 111. a ). Ami az előbbi állapotnak méltányosságból való visszaállítását Hinti, ebben az esetben az előbbi állapot visszaállítása lehetetlen, amennyiben a felperes nincs is abban a helyzetben, hogy az alperes állított teljesítményét visszaszolgáltathatná. Épen az volna tehát méltánytalan, ha ily körülmé­nyek között egyoldaliikig csak az alperes köteleztetnék az előbbi állapot helyreállítására. A keresetbe vett 2000 P készpénzt a felperes kölcsönnek minősítette s mint ilyent követelte vissza. Kölcsön esetében a felperes részéről vitatott szerelmi viszony a visszakövetelési jogot természetesen ki nem zárja. A m. kir. Kúria megítélése szerint azonban, figyelemmel a felperesnek eskü alatt tett vallomására, kölcsönügylet létrejöttét megállapítani nem lehet. A felperes eskü alatt tett vallomásában ugyanis maga sem állította, hogy ezt a pénzt kölcsönképen adta az alperesnek. Előadása szerint át­adott az alperesnek 2000 P-t, mire az alperes azt mondotta, hogy csupa szív- és lélekember s hogy ő a pénzt mint kölcsönt veszi át és felszólította arra, hogy 100 P-s részletekben vonja le a neki szánt havi 'juttatásokból. Erre való tekintettel, figyelembe véve, hogy a pénz után kamat kikötve nem lett, továbbá, hogy a szóbanforgó 100 pengős részletekben való levo­nás jogával a felperes soha nem élt. okszerűen arra a következtetésre kel­lett jutni, hogy a felperes a szóbanforgó 2000 P-t az alperesre állítólag for­dított összeg mellett lényegtelennek találta s mint ilyent a viszonyukra tekintettel a visszafizetés kötelezettségének kikötése nélkül juttatta az alperesnek ép úgy. mint a reá fordított egyéb értékeket. A szóbanforgó 2000 P tehát ugyanazon elbírálás alá esik, mint a visszakövetelt ingók kérdése. Ehhez képest közömbös, vájjon az alperesnek eskü alatti vallo­mása valótlan-e vagy sem, mert ha valóban átadta is a felperes ezt az összeget az alperesnek, a fent kifejtetteknél fogva miként az ingókat, úgy ezt a pénzt sem követelhetné vissza. A felülvizsgálati kérelemben érintett bizonyítás felvételére tehát szükség nincs. (1938. nov. 4. — P. III. 2514/ 1938.) Öröklési jog. Öröklés, öröklésből kiesés. 819. Mt. 1765. §. — Öröklés holtnaknyilvánított után. K. A világháborúban eltűntek holtnaknyilvánításáról intézkedő 28.000/ 1919. I. M. számú rendelet 4. §-a értelmében a holtnaknyilvánítottról az a vélelem, hogy meghalt abban az időpontban, amelyet a holtnaknyilvánító végzés halála idejéül megállapít. Ez a vélelem teljesen azonos azzal, ame­lyet az eltűntek holtnaknyilvánításával kapcsolatban a holtnaknyilvánított elhalálozása idejére nézve a Pp. 734. §-a megállapít, következőleg, ha a fel­34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom