Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Vadászati, halászati és egyéb ügyek. 46—51. 39 ján vámmentesség nem illeti meg és arra hadirokkantság címén sem tarthat igényt. (1939. jan. 17. — 1G49. E. H. — Kb- 5280/1938. K. sz. — Kod. 1939- évi 2. f- 51.) 50. 1912 : XXXV. t.-c. 3. §., 4596/1912. M- E. sz- r., 7000/1925. M. E. sz. r- 68. p« — A gyermek után járó családi pótlék szempontjából a gyermek ellátottsága tekintetében a gyermek által élvezett bármilyen forrásból származó jövedelemnek az összege, illetőleg a természetbeni javadalmazásnak az értéke az irányadó. (1938. márc. 23. — 1621. E. H. — Kb- 8351/1936. K- sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 88.) 51. 7000/1925. M. E. sz. r. 69. p. — A családi pótlék a férjet a feleség után megilleti akkor is, ha a házastársak egy fedél alatt élése a család különleges viszonyai következtében szünetel ugyan, de a házastársak között a házassági életközösség nem szűnt meg és a közös háztartás fennállása megállapítható. Kb. A 7000/1925. M. E. számú rendelet 69. pontjának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a feleség után járó családi pótlék folyósításának feltétele az a körülmény, hogy a feleség férjével közös háztartásban él. Lényegileg tehát a házassági életközösség fennállása az említett igény alapjául szolgáló követelmény, ami nyilvánvaló az idézett rendelethely további szövegéből, mely szerint , a családi pótlék a különélő feleség után nem jár és pedig abban az esetben sem, ha a férj a feleség eltartásáról egyébként gondoskodik, illetőleg tartásdíj fizetésére köteleztetett. A rendelet ugyanis ezek szerint az elől felállított általános szabállyal szemben nyilvánvalólag arra az esetre tartalmaz intézkedést, amidőn a házastársak között a házassági életközösség megszűnt. A rendeletnek az a további intézkedése ennélfogva, amely a közös háztartás fogalmi kelléke gyanánt az egy fedél alatt való közvetlen együttélést jelöli meg. a helyes jogszabálymagyarázat elvei szerint szűkített értelmezést nem enged és olyan esetben, amidőn kétségtelen, hogy a házastársak között a házassági életközösség nem szűnt meg, továbbá a közös háztartás fennállása megállapítható, a feleség után járó családi pótlék beszüntetésének jogalapja hiányzik akkor is, ha az egy fedél alatt élés a család különleges viszonyai következtében időlegesen szünetei. Egymagában tehát az a körülmény, hogy a panaszos felesége gyermekeivel együtt U.-n lakik, míg a panaszos ügyvédi tevékenységét K.-n folytatja, ahonnan ö.-i gazdaságának intézését is ellátja, a házassági életközösség és a közös háztartás fennállásának tényét ki nem zárja akkor, amidőn nincs megcáfolva, illetőleg a csatolt orvosi bizonyítványok tartalmával részben valószínűsítve is van a panaszosnak az az előadása, hogy a feleség átköltözését két leányuknak főiskolán végzett tanulmányai, valamint harmadik leányuknak környezetváltozást igénylő betegsége tette szükségessé, hogy továbbá az ú.-i lakást a panaszos bérli, aki a háztartás szükségletei-