Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Felelősség vétlenül okozott kárért. — 812—813. 523 kiskorú sérült keresőképes korának az eléréséig' ki nem tolható és eddig az időpontig csak a kártérítési követelés mennyiségének a megállapítására és a kártérítésre kötelezettnek a marasztalására irányuló kereseti kérelem időelötti, ellenben a követelés jogalapjának a fennállása iránt a megállapítási keresetet a baleset be következtétől számított három év alatt meg kell indítani, mert a kártérítés érvényesítésére nyitvaálló időtt a törvény kétséget kizáróan írja elő, e tekintetben tehát kiterjesztő magyarázatnak nincs helye. (K. 1939. jan. 26. — P. I. 5373/1938.) 813. Mt. 1741., 1742. §. — Veszélyes üzem fenntartójára nézve elháríthatatlan cselekmény. — Balesetnél harmadik személy közrehatása sérült és üzemfenntartó egymásközötti viszonyában. — I. A veszélyes üzem fenntartójától és annak megbizottaitól különböző harmadik személynek a balesetet egészoen vagy részben előidéző cselekményét az 1874. évi XVIII. t.-c. 1. §-ában foglalt jogszabály alkalmazása szempontjából csak abban az esetben lehet elháríthatatlannak tekinteni, ha a veszélyes üzem fenntartójának, illetőleg az ő megbízottjának nemcsak magát a cselekményt nem volt módjában megakadályozni, hanem annak a megelőzésére vagy elhárítására sem volt módja, hogy a harmadik személy szóbanlevő cselekménye a veszélyes üzem működése körében balesetet idézzen elő. — II. Az a körülmény, hogy a sérült saját hibája mellett harmadik személynek a vétkes magatartása is közrehatott a baleset előidézésében, nem szolgálhat alapul arra, hogy a sérültnek a veszélyes üzem fenntartójához való viszonyában a sérült hibája ne tekintessék kizárólagosnak és ennek következtében a balesetből származó kár a felek között megosztassék. K. A fellebbezési bíróság tényképpen állapította meg, hogy K. Lajos fuvarosnak a felperes által vezetett kincstári motorkerékpárral összeütközött egylovas teherkocsija a baleset előtt az úttest szabálytalan oldalán haladt szembe a felperessel. Az ennek a ténymegállapításnak mellőzése címén használt felülvizsgálati panasz eszerint tárgytalan. Az irányadó tényállás szerint K. Lajosnak a szekere nem volt kivilágítva, holott éjszaka volt. Kétségtelen, hogy egyrészt a szekérnek kiviláuítatlanul hagyása, másrészt az úttest szabálytalan oldalán hajtás K. Lajos részéről gondatlanság volt és ez a gondatlanság a felperes balesetével okozati összefüggésben állott. Téves azonban a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogj K. Lajos gondatlan magatartása az alperesre, mint a veszélyes üzemű motorkerékpár üzemben tartójára nézve harmadik személynek olyan elháríthatatlan cselekménye volt, amely az alperest az öt egyébként terhelő tárgyi felelősség alól az 1874. évi XVIII. t.-c. 1. §-ának a bírói gyákorlat szerint a, veszélyes üzemek körében előfordult balesetekből származó kár-